Micimackó Dublinban

Hogy a nótázás (a danolás!) ideje lejárt, abba többé-kevésbé belenyugodhatunk. Manapság már a cigányprímás is (már ha egyáltalán van valahol cigányzene) sajnálkozva széttárják a karját, ha a vendég netán azt találja mondani, hogy: „Kint lakom én Kisperjésen, a pusztai határban”. Még jó, ha nem azt válaszolja, hogy ő meg a nyóckerben lakik. Jó ha csupán mentegetőzik, hogy az apja még ismerte a nótát, de ő már nem, „tetszik tudni nem kérik”. És eloldalog az asztaltól, mert a sarokban egy társaság rázendített, hogy azt mondja, „milyen szép a világ”. Angolul. Nincs vita köztünk. Szép új világ.
Azt azonban nemzeti szégyenként appercipiálom, hogy az általános, nem egyszer zenei általános oskolák szorgalmatos elvégzése után, Kodály és Bartók országában a népdalokat is szinte divat lett elfelejteni. Talán kötelező is.
Nevezzük üzleti vendéglátásnak azt a formulát, amelynek keretében 25-30 diplomás, harminc körüli fiatalember társaságában Dublinban töltöttem egy hetet. Belevaló fiúk, vidám lányok, a szakma elitje, okosak, mindenik beszél angolul. Övék a jövő. Erre ittunk is rendesen. Természetesen a vendéglátó számlájára. Közben buszoztunk, vacsoráztunk, ebédeltünk, társalogtunk, tréfálkoztunk, de soha egyetlen alkalommal sem énekeltünk.
A kedves helyi idegenvezető (ez nyilván szakmai minimum) valamely hosszabb buszozás alkalmával intonált egy gyönyörű szép ír népdalt. (Rögtön hangszalagot is árult hozzá. Biznisz). Aztán felszólította a vidám társaságot, hogy most pedig mi is énekeljük el a legszebb magyar népdalt. A kérés elől szégyenkezés nélkül nem lehetett kitérni.
Zavart pusmogás, sugdolózás következett. Reméltem, arról, hogy melyik a legszebb népdal, talán, hogy két szólamban énekeljenek-e, vagy kánonban. Harminc fiatal magyar diplomás összehajolt, és az illőnél kicsit hosszabb egyeztetés után, nem tetszenek elhinni melyik legszebbet intonálták, mint népdalt és magyart. Azt, hogy a Micimackó szereti a mézet, és általános nézet, hogy Micimackó fázik, mert hull a hó és hózik.
A kedves idegenvezető természetesen azt mondta, hogy igazán nagyon szép. Alattam meg buszostól együtt süllyedni kezdett a föld.