Először a tata szed

A gimnazista lányoknak inkább bejön az a fiú, akinek autója van, mint az, aki szatyorszám gyűjti a matek ötösöket. Egybehangzóan állították tegnap a villamoson, tehát biztosan igaz.
Nem tudnám (merném) eldönteni, hogy hol és mikor tévedtek el a lányok. Valahol biztosan. Már a gyereknevelésre is gyanakszom. Mert a fene tudja, mi a jó? Ha a kölyök mindent megkap, ha az anyagi javakat illetően mindig első a családban, vagy ha szépen besorol a szülei mellé, netán mögé. Mindkettőre van példa. Akár irodalmi is. Arra is, amit rosszallni készülök. Gondoljunk csak Ady Endre Proletár fiú versének második szakaszára: „Az én apám kopott kabátú,/ De nekem új ruhát veszen /S beszél nekem egy szép jövőről / Szerelmesen.”
Hányan költenek ma gyermekeik új ruhájára (és sok-sok másra), gazdasági erejüket meghaladó pénzeszközöket!? (Már hogy a gazdaságpolitika divatos körülírását használjam, és ne kelljen brutálisan azt írni, hogy: ha kell, ha nem, mindent megvesznek a kölyöknek.) Ezt észlelni elég, ha az ember végigmegy az utcán, vagy benéz egy plázába.
A gyerekkultusz azóta van divatban, amióta (évtizedek óta) csak azért is, görcsösen eljátsszuk magunknak a jólétet, és persze amióta egyre kevesebb gyerek születik. Ebben a furcsa színházban a gyerek még nem is szeretné, de már megkapja. Rosszabb esetben a szülő nem is tudja, hogy van olyan, amit a gyerek szeretne, ne adj’ isten már követel.
Uszodám öltözőjében gyakran (naponta) találkozom általános iskolás gyerekekkel, akik láthatóan és hallhatóan egymást hergelik bele a tulajdonlás kétes örömébe. Akinek a nyakában nem lóg MP nem tudom én hányas micsoda, annak kuss. Annak is, aki cipőjét láthatóan a bátyjától örökölte. Itt az uszodában se az a király, aki legjobban úszik, hanem aki birtokol. Valamit. Legfőbb jellemzője, hogy mohón birtokos.
Régi, családi legenda szerint az egyik nagybátyám ebédnél elsőként akart belenyúlni a tálba, mire az édesanyja (a nagyanyám) rálegyintett a kezére mondván: először a tata szed! Hány mai családi asztalnál van meg ez a sorrend?
Csak azért kérdem, mert állítólag a nagybátyám is megkérdezte, hogy ha majd tata lesz, akkor ő szedhet-e először? Igenlő választ kapott.
Abban már nem vagyok biztos, hogy harminc év múltán így is történt, érvényesítette-e megöröklött jogát.