Raics plébános legendája

Szülővárosomban évtizedeken át tartotta, talán ma is tartja magát egy legenda. Legenda Blasko Raics plébánosról, aki egy sötét éjszakán, éjfekete köpenybe burkolózva, titokban felszállt a párizsi békekonferenciára igyekvő szerb delegáció különvonatára. Azzal a küldetéssel utazott, hogy a trianoni ítészek előtt szent esküvéssel állítsa: a fele-fele arányban magyar-bunyevác lakosságú Subotica/Szabadka egy emberként Szerbiához akar tartozni.
A legenda jó egy esztendővel korábbi, igaz történetben gyökerezik. Holnap lesz 90 esztendeje, hogy az első világháborút követő zavaros fegyverszüneti tárgyalások következtében Szabadka szerb kézre került. 1918. november 13-án este 7 órakor, négy és fél órával az un. Belgrádi fegyverszünet szándékosan halogatott aláírása előtt, Újvidék felől befutott a szabadkai pályaudvarra egy szerb katonákkal zsúfolt vonat. A 86-os kaszárnyában fegyvereiktől búcsúzó, vidáman leszerelő magyarok észre sem vették. Azt hitték, hogy már béke van. A jövevények meg tudták, hogy még nincs. Így azután Magyarország akkor harmadik legnagyobb városát elvileg még háborúban, de gyakorlatilag békésen, értsd: puskalövés nélkül elfoglalta egyetlen szerb zászlóalj. Pedig a fegyverszüneti egyezmény csak megszállásról szólt. Azt is inkább csak az antant déli, francia-angol seregei tehették volna meg.
Az elfoglalás és a megszállás közötti lényeges különbséget pedig párizsi tárgyalók, és talán a titokzatos plébános jóvoltából (is) kilencven esztendeje tanulják a szabadkaiak.
Az 1918. november 13-án este történtekről egy sokáig lappangó (jeles Délvidék-szakértők által sem ismert, legalábbis nem hivatkozott) kéziratból tudok. Amennyiben más is érdeklődne e különös történet iránt, kérem olvassa el a 168 óra holnap megjelenő számában az „Egyetlen puskalövés nélkül” című írást. Aki annál is többet szeretne tudni a trianoni békediktátumot megelőző bácskai eseményekről, annak tisztelettel ajánlom a kecskeméti Forrás folyóirat /www.forrasfolyoirat.hu/ novemberi számában megjelenő Szabadka elvesztése című tanulmányomat.