2008. november 25., kedd | |

Feleségül kérem JNGH-t

Régi ismerősömmel, a Jelen Nehéz Gazdasági Helyzettel (JNGH) találkoztam az utcán. Sajnos nem tudom kikerülni, folyton szembe jön velem ez az undok fráter. Mindig lehangolt és lehangoló, tele panasszal és persze ígéretekkel. Nem lep meg, amióta ismerem mindig pontosan ilyen. Pedig ismeretségünk legalább hatvan éves. Akkoriban még bácsiztam, ő pedig söprögette a tízbillió pengős bankókat az utcán, viszont határozottan megígérte, hogy jön a jó forint, és nekem már jobb lesz, csak igyekezzek felnőni. Amint azt naptárak sokaságával is bizonyítani tudom, igyekeztem.
Kamasz koromban is össze-összefutottunk. Nem sok örömöm telt benne, mert akkor meg nagy komoran arra intett, nehogy már megegyem azt a tyúkot, amelyik majd arany tojást fog nekem tojni. Jelen Nehéz Gazdaság Helyzet egyszer csak annyira elnehezedett, hogy a haza javára és a magunk hasznára Békekölcsönt kellett jegyezni, mert így kívánta az imperialisták ellen vívott békeharc és persze a Jelen Nehéz Gazdasági Helyzet. Apám jegyzett én meg karácsony előtt anyám arany nyakláncát bevittem a zálogházba. 1953-ban aztán úgy javult, hogy tulajdonképpen nem is javult a Jelen Nehéz Gazdasági Helyzet, amit leginkább abból lehetett észlelni, hogy a kifli ára egyik napról a másikra 50 fillérről 40 fillére zuhant. 1956-ban olyan lett a JNGH, hogy a fűszerüzlet faláról a piros poroltót is megvette a nép, csak hogy szabaduljon a pénztől. Na, ezután lett csak tele csupa, csupa, jövőben beváltható ígérettel a Jelen Nehéz Gazdasági Helyzet! Fűt-fát ígért, csakhogy akkorra már senki sem akart hinni az öreg hazudósnak. Telt, múlt az idő és tudomásul kellett venni, hogy várni kell, mert a Jelen Nehéz Gazdasági Helyzet nem engedi meg az ígéretek beváltását. Ekkor a hátsó udvarokban már nyíltan szidni merészelték a JNGH-t, sőt kérdőre is vonták, hogy: mikor tűnik már el a balfenéken, mert éppen ideje lenne. Aztán egyszer csak megjöttek a reményteljes esztendők, az óriási lehetőségek, gyorsan eladtuk a családi ezüstöt, hogy elfelejthessük egész régi életünket. Ringatóztunk abban az édes álomban, hogy most végre megszabadulunk tőle, és soha többé nem találkozunk a Jelen Nehéz Gazdasági Helyzettel. Nos, mondjam-e, hogy nem így történt!?
Ezért jutott eszembe az ultima ratio: feleségül veszem a Jelen Nehéz Gazdasági Helyzetet. Aztán úgy elválok tőle, mint a pinty.

0 megjegyzés: