Öko minden a divat

Mostanában kellett megtudnom, hogy mitől vagyok én ilyen, szóval ilyen (fa-ntasztikus) egészséges gyerek. Hát, mert ökoházban nőttem fel! Annyira, de annyira öko volt a határ menti falunak is a legszélén álló ház, hogy a negyvenes-ötvenes évek fordulóján minden tanítóm azt ajánlotta: igyekezzünk egy kevésbé ökot keresni, már ha szüleim nem feltétlenül akarják, hogy megkörnyékezzen a tbc.
A nagyapám ökoháza pontosan olyan volt, amilyet az építészek és ökoszakértők manapság elképzelnek, feltalálnak, és lelkesen ajánlgatnak a gazdasági- és energiaválságtól sújtott lakosságnak. Sárból készült, nád volt a teteje, földes a padozata. Nem is volt abban több, mint összesen egy szoba és egy konyha. Nem mondom szűknek bizonyult, de ami igaz igaz, nyáron hűs, télen pedig meleg volt. Főleg ha befűtöttünk. Fél kilenc és fél tíz között (vö. a szombat esti Föld órája) nem kellett leoltani a villanyt, minthogy az sem volt. Ökofalu volt a miénk, amennyiben a negyvenes évek derekán a lakóházak (1002-t számláltak össze) 91 százaléka vályogból épült. Vagy egyszerűen sárból, mint a miénk. Persze öregapámnak 1892-ben, amikor a közeli mocsaras erdőből kilapátolt sárból összeütötte, vagy inkább összedöngölte a ház falát, eszébe sem jutott, hogy ő most ökoházat csinál, és bő 110 év múltán példája lészen a modern házépítésnek. Egyszerűen szükségből épített vert falú házat, amint a faluban mások is.
Mostanában látom, hogy Budapest különböző kerületeinek különböző tanintézeteit is ökoiskolának nevezik. A legilletékesebbektől, a gyerekektől kérdeztem, hogy vajon mitől öko az iskolájuk. Hát, mert kerékpárral is lehet járni – néznek a tudatlan bácsira. Hú a mindenit, hát akkor én is ökoiskolába jártam! Legfeljebb kevés gyereknek volt biciklije. Az iskoláig gyalog megtett két-három kilométer miatt viszont lehet, hogy még ökobb volt az iskola.
Izgatottan várom, hogy a felismert szükség mit parancsol még. Mi mindent találnak fel újra a mai szakértők azon egyszerű, olcsó, népi, öko megoldások közül, ami anno száz esztendeje már bevált, de amin a fogyasztói társadalom valaha gúnyosan kacagva túladott.
De, hogy elsőre éppen egy csúzli kerüljön elő a géppisztoly helyett, arra azért nem gondoltam.