Ebédlőasztal vagy plazmatévé

Régi barátomnak manapság akár kellemesnek is nevezhető gondja van. Nevezetesen, hogy ebédlőasztalt vegyenek-e a másfél szobásba, vagy plazmatévét. A gond azért is nevezhető kellemesnek, mert tulajdonképpen egyikre sincs égetően szükségük. Asztaluk is van, tévéjük is. Csakhogy, ugyancsak manapság már nem tudja az ember, hogy mi a jobb: költeni-e, vagy őrizgetni azt a pénzt, amit eleddig összekuporgatott. Mondom neki, hogy vegyük sorba az érveket.
Mi szól a plazmatévé mellett? Hosszas gondolkodás után bevallja, hogy tulajdonképpen semmi. Sőt. Először is, halálra gyűlöli az ostoba reklámokat, amelyek elől elmenekülni sem lehet, mert szinte minden csatornán egyazon időben sugározzák, hogy szegény asszonynak székszorulása van. Háta közepére kívánja a jópofizó műsorvezetőket és műsorvezető nőket is, akik mindent elkövetnek, hogy a nézők szellemi színvonalát a magukéhoz alázzák. Dühítik a vetélkedők is. Kifejezetten szurkol, hogy a játékosok ne halmozzanak fel nagyobb nyereményösszeget. Gyanítja ugyanis, hogy a közjegyzői hitelesítést hírből sem ismerő csatorna a nagyobb nyereményeket nem szereti kifizetni. A filmekről már régen lemondott, mert a bárgyú amerikai történetek úgy beterítették a képernyőket, mint falusi mozikat a hasonlóan bárgyú szovjet filmek az ötvenes évek elején. Maradnának az ilyen-olyan celebek, akik már az úttörőtáborokban is avíttas tréfás vetélkedők során vagy felismerik, vagy nem álompárjuk implantátumokkal felszerelt mellét. Vagy a zenei műsorok, amelyekben régi slágerekkel kísérleteznek új énekesek, ami barátomat rendszerint mély szomorúsággal tölti el, mert eszébe jut a lakodalma. Ha pedig politikust lát feltűnni a képernyőn már nyúl is a kis balta után és akkor sem enyhül, ha akármelyik párt lányát látja, amint éppen okos, javasol, ígér, bizakodik, és (derűt) sugároz, mint Csernobil. Mivel a sűrűn beidézett politológusokat is legszívesebben a bányába küldené, azt kérdezi a barátom, hogy érdemes lenne-e mindezeket nagyobb (szélesebb és hosszabb), plazma képernyőn nézni?
Marad(na) az új ebédlőasztal. Ami viszont szintén nagy a reá szervírozott szerény ebédekhez képest.
Nincs megoldás! Ahogy másban sincs.