2009. január 20., kedd | |

Óvó bácsi a kiskacsa

Új elemmel gazdagodott az egyszülős családban felnövő gyerekekért folyó álságos társadalmi aggódás. Az alakoskodás akár természetesnek is mondható, hiszen az általános iskolások kb. fele már elvált szülők gyermeke. Másfelől az aggódó társadalom jórészt azokból áll, akik maguk is felbontották a házasságukat. Ezért aztán ez a vívódás is éppen olyan meddő, mint amilyen más társadalmi gondok megoldására irányuló lihegéseink többsége.
Az új elem sem több mint a régen hangoztatott „a gyerekek fele apa, egyáltalán férfi minta nélküli családban növekszik felnőtté”, kezdetű régi sirámra adott új (alternatív) válasz. Valaki kutatni kezdte ugyanis, hogy ha már ilyen helyzet van otthon, miért nincsenek legalább az óvodákban férfiak, óvó bácsik. (Az iskolák alsó tagozataiban is többnyire nénik vannak.)
A dolgozat szerzője utána járt, kikutatta, hogy Magyarországon 32 ezer működő óvó nénire 70 óvó bácsi jut. Nem is hittem volna! Feltételeztem, hogy hazánkban egyetlen óvó bácsi sincs. Pedig! Pedig már 1976-ban riportot írtam az első, és akkor egyetlenről. Igaz, ő is csak afféle pótlékként működött a dunaújvárosi munkásművelődési központban. A feleségétől kérte, könyörögte el a feladatot. Muskotály Péter akkor nyilatkozott a sajtónak:
-Amikor épült a művelődésház itt voltunk társadalmi munkázni. Mondtam a haveroknak, meglátjátok, leszek még én itt óvó bácsi. Csak röhögtek.(Lásd: Velem üzentek, 51-53.old. Ifjúsági Kiadó, Kozmosz könyvek, 1976)
És lett. Bábozott, pisiltetett, vigasztalta a kislányt, akit idő előtt hazavitt a mamája, megígérte, hogy holnap visszajöhet, eljátszotta, hogy ő kiskacsa, lerendezte (szó szerint így mondta) a farkast, amiért bántani merészelte a gidát, megtörölte Józsika orrát, énekelt: a bugaci bíró háza, de szépen van kipingálva, elmagyarázta, hogy mit jelent a szó: pingálni. Egyszóval fényesen bizonyította, hogy a nénikkel egyenértékű a bácsi.
Úgy tűnik, azóta sem hitték el neki. Elismerem, nem is volt könnyű dolga, mivel a társadalom akkoriban éppen a nők egyenértékűsítésével volt elfoglalva. Kivált Dunaújvárosban szerették bizonygatni, hogy a nők éppen olyan jó nehézgépkezelők, toronydarusok, kőművesek és betonszerelők, mint a férfiak. Ráadásul, volt itt még egy föl nem fogható körülmény. Nevezetesen, az óvó bácsi eredeti szakmája.
Patkolókovács volt.

0 megjegyzés: