Jancsi, a régész

„Behívtam a stúdióba egy urat, aki maga is régész lévén elmesélte, hogy hosszú évek óta ismeri Romant, ma is közös projektjeik vannak, tudja róla, hogy mindig is ellenzéki volt stb. Na, egy óra múltán kiderült, hogy az igazi Petre Roman vízmérnök és a mi emberünknek semmi köze hozzá”. A február 12-én megjelent 168 Órában írja ezt Aczél Endre, aki az 1989-es romániai forradalomról, és annak MTV-beli „egyenes” közvetítéséről emlékezik. Én meg a képernyőn akkor megjelent magyar régészre emlékszem, akit 1989-es „tanúságtételénél” is korábbi cimborámnak mondhatok. Jancsi (vezetékneve maradjon homályban) fűzfa korunkban a dunaújvárosi múzeum régésze volt. Egy napon, zsebében egy mélyen szakszerű cikkel, beállított a szerkesztőségbe. Az írás, tudományosan, de közérthetően bizonyította, hogy az óvárosi Táltos utca neve (nyilván évszázadok óta) a pentelei fennsíkon sátrat vert pogány magyar honfoglaló ősök emlékét őrzi. Egészen biztos, hogy a mai utca helyén állt a helyi táltos sátra.
Az identitását kereső, történelmi beágyazottságát minden áron bizonyítani kívánó Dunaújvárosban egy ilyen tudományos cikk valóságos tanúságtétel volt. Közöltük is, boldogan. Jancsi meg felvette érte az akkoriban is kevésnek mondható honoráriumot. Büszkék voltunk a mi tanult régészünkre és magunkra, akik, ím újra jelét adtuk az elkötelezett lokálpatriotizmusnak. Egészen másnapig.
Másnap délelőtt ugyanis bejött a szerkesztőségbe Csavajda Gyuri bácsi, az óvárosi tanácskirendeltség vezetője, ős dunapentelei lakos. A maga közvetlen modorában rám kérdezett: milyen marhaságokat írtok már megint, Miskolczikám? Őszintén szólva csak a „megint” gyakorítás bántott. Gyuri bácsi leült, megivott egy kis Hubit (akkoriban a Hubertus divatozott a szerkesztőségben) és elmesélte a Táltos utca nevének valós történetét. Az meg úgy volt, hogy 1945 után Dunapentelén (másutt is) megváltoztatták az utcaneveket. Lett Vörös Hadsereg útja, Felszabadulás utca, talán még Rákosi Mátyás is. Végére értek már az akkoriban adható, divatos neveknek, amikor a hajdani Gömbös Gyula utcának még nem jutott új. Gyuri bácsi (akkor persze még nem volt bácsi) forradalmi hevülettel, a korábbi névadót megalázandó javasolta, hogy: ezt meg nevezzük el a lovamról! A falu koalíciós grémiuma rábólintott. Csavajda Gyuri szegényparaszt gebéjét pedig Táltosnak hívták.
Na, ezért gyanakszom én a dús fantáziájú régészekre. Akkor is ha Petre Román első szabadon választott román miniszterelnököt vélik ismerni. Kivált pedig, hogy a kiállított és ezrek által megcsodált, majd egy ostoba tini lány által mostanában összetaposott, vértesszőlősi előember csontjairól is kiderült: csupán hitvány múzeumi másolatok.
Szerencsére.