2009. február 20., péntek | |

Ízléstelenül boldogok

(Kár, hogy az alábbi írás is tele lesz körülményes, képmutató mentegetőzéssel és elhallgatással. De!)
Nincs mese, meg kell szokni, hogy a magyar celebek (színésznőcskék, dalnokocskák, piti politizálók, műsorvezetőcskék, fitnesz edzőék stb.) minden, sajtóban pertraktált családi (mű)balhé ellenére émelyítően boldogok. Egészen pontosan: újra boldogok. Azok után is, hogy elhagyták korábbi családjukat, régi férjüket, feleségüket, régi gyermekeiket. De olyan nagyon boldogok ám, hogy úton, útfélen (le)nyilatkozzák, lefényképeztetik a boldogságukat. Álompárok. Párjai, többnyire más asszony régi férjének, más férj régi feleségének, új férjek, új feleségek, legkivált pedig új gyerek(ek) új apukái. Mélyen feledve és feledtetve a régieket.
Nem vagyok farizeus. Tudom: ma minden második házasság válással, vagy tartós különéléssel végződik. Az általános iskolában majd’ minden második tanuló elvált szülők gyereke, vagy másként hívják az apukáját, mint őt magát. Azt is tudom, hogy mindenkinek joga van újra kezdeni az életét. Új kapcsolatában joga van új gyermeket nemzeni és velük boldognak lenni. Csak és kizárólag abban nem vagyok biztos, hogy ezt az újat ízléses-e úgy előadni, hogy abba „belehaljon” a régi. A régi gyerek. Aki elől - egy ilyen esetről pontos információim vannak – anyukája rendszeresen dugdossa a napi bulvárt, és akit időnként rémülten ráncigál el a képernyők elől. Ne lássa már, hogy a régi apukája, akit egyébként hónapok óta nem látott élőben, mennyire boldog új párjával és új gyerekével a tévében.
Nem a boldogsággal van bajom, hanem az ízléssel. Mely utóbbinak máskülönben is hadat üzentek a fent meg nem nevezettek. Egyszerűen nem elegáns meghitt családi pillanatokhoz meghívni (kirendelni, kikönyörögni) a tévéseket. Az új boldogság ritkán kameraképes! Akkor sem, ha a pertraktált esemény esetleg reklámot, nézőket, új szerződést, később majd szavazatokat generál. Azokról a bornírt nyilatkozatokról már nem is szólva, amelyekből el kellene hinnem, hogy a régi anyós jobban szereti a volt veje új feleségét, mint a saját lányát, avagy a régi gyerek szívesebben van az apja új feleségével, mint a saját édesanyjával. Már ha egyáltalán valaha szóba kerül, hogy az új gyerek körüli émelyítő boldogság mögött, valahol van ám egy lényegesen kevésbé boldog régi gyerek is.
Egyébként pedig, az új gyerekből sajnos elég hamar régi lesz.

0 megjegyzés: