Tanács(ok) cédulagyűjtögetőknek I.

Hej, hogy pereg az idő rokkája! Kis hazánkat esmét ellepték a tétova cédulagyűjtögetők. Nem a határozott nagyokra gondolok, akik már kész listával a kézben, régi ismerősként kopognak be az ajtókon. A kis bizonytalan lánykákra, szerény legénykékre fókuszálok, akik azzal kezdik, hogy elnézést, bocsánat, mea culpa, ne tessek haragudni, természetes a cédula nem jelent nekem semmi kötelezettséget, csak nekik lenne nagyon fontos, ha lennék olyan szíves. És szinte meg sem várják a választ, már sarkon is fordulnak, annyira hozzászoktak az elutasításhoz
Kedves kezdő kopogtatók! Az idősebb, tapasztaltabb gyűjtögető jogán, adnék néhány jó tanácsot.
Az első, vagyis az 1.: Ne gyűjtsetek cédulát. Se magatoknak, se másoknak. Semmi értelme. Úgyis csalódni fogtok. Akkor már jobb előbb, mint később. Menjetek moziba, szeretkezzetek, játsszatok seggre pacsit, bridzseljetek, csináljatok bármi mást, csak ne gyűjtögessetek, ami a tudomány jelen állása szerint korunk egyik legértelmetlenebb tevékenysége. Ugyanis: cédulákat talán még találtok, de a lapok, a lapokat már régen leosztották.
Ha az első. 1. tanács véletlenül nem foganna meg, szolgálok még néhány kipróbált másikkal. De, lelketek rajta!
2. tanács.: Egyedül véletlenül se! Minimum ketten kopogjatok, de jobb a nagyobb, vidámnak tetsző társaság. Legyen benne fiatal, középkorú, idősebb úr és hölgy. Foglalkozásukat tekintve nem árt, ha valaki profi módon bokszol, vagy karatézik, más viszont feltétlenül értsen az elsősegélynyújtáshoz. Vigyázat, a zajos vidámság nehogy a kapatos társaság képzetét keltse! Csak annyira vidámkodjatok, hogy az ajtót nyitónak kedve legyen legalább megkérdezni, hogy: e szomorú világban, mire ez az önfeledt kacagás? Ha a kérdésig eljut a cédula tulajdonos, remélhetőleg a lakásajtó is nyitva marad legalább akkora résnyire, hogy valamelyik (lehetőleg férfi) gyűjtögető a küszöb és az ajtó lapja közé helyezze a bal, vagy a jobb lábát. Miáltal az ajtó dühödt rátok csapása lehetetlenné válik. Vigyázzatok, hogy a bal, vagy jobb láb használata véletlenül se keltsen politikai irányultságot. Ha mégis, nos abban az esetben eleve 50 százalékos esélyetek van. Ami közelebbről azt jelenti, hogy vagy-vagy. Vagy kaptok cédulát vagy nem. Ezért a sanszért azonban kár volt 3 (4,5) emeletet felmászni. A kapuban is ugyanez volt az esély.
Vigyázzatok, hogy az éppen használatban lévő lábon fűzős, lehetőleg olcsó cipő legyen. Bár ez utóbbit mondani sem kell, mert a tétova gyűjtögetőknek drága surranóra nem is telik. A zárt lábbelire azért van szükség, hogy ha a cédula zord tulajdonosa mégis becsapja az ajtót, lehetőleg ne maradjon belül a surranó. Ha mégis, akkor a csapat egyik tagja bizony harcképtelenné válik. Vagy elbúcsúzhat a cipőtől, vagy olyan sebességgel kapja vissza, hogy az 8 napon belül (túl?) gyógyuló sérülést okozhat. Na, ezért kell a gyűjtögetők közé egy egészségügyileg képzett ember.
Holnap újabb nélkülözhetetlen jó tanács következik.