2014. március 6., csütörtök | |

Szegény, szegény kitüntetettek


Csütörtökön mondom:

A kitüntetésekről már mindent összevissza írtak hordtak. Az embernek rég elment a kedve attól, hogy valahol, valaha kitüntessék. Kéznél van a készen kapott kopott bölcsesség is, miszerint: a kitüntetéseket nem megérdemlik, hanem adják. Más verzió szerint kapják. Van egy másik gyakran idézett figyelmeztetés is: igyekezz úgy élni, hogy még véletlenül se tüntessenek ki!

A kitüntetések csapdája, hogy amíg mások többnyire mindig megkérdőjelezik a jogosságát, a kitüntetett végül is meggyőzi magát arról, hogy tulajdonképpen, szóval, azért, mégiscsak, de igazán, megérdemelte.

Az önmeggyőzésnek van egy új keletű tromfja, amikor maga az aktuális hatalom ír kérdőjelet, a régi hatalom kitüntetései mögé. Mondhatnánk, politikai akarattal eltörli az egykori kitüntetések amúgy is omlékony tisztességet, és persze a vele járó nyugdíjpótlékot is. Ami utóbbi nem lehet túl sok/nagy, viszont elég piti összeg ahhoz, hogy megszégyenítse az érintetteket.

Legutóbb bizonyos P. Miklós közgazdász, az MNB egykori helyettes főnöke, hajdani tervhivatali főember bosszankodott, mondván éppen tőle vonják meg, aki pedig! Korábban bizonyos NY. Rezső egykori kitüntetett nyugdíjpótlékát is megvonta a kormány, pedig!

A hajdan legnagyobb példányszámban megjelenő kedvenc lapom sorolja is a pedigeket. Hogy a pártállamban mi minden jót tett ez a mára hajlott korú öregember. Először is, egész életében megőrizte szociáldemokrata szellemiségét. Egyike volt a gazdasági reform elindítóinak. Támogatta az un. új gazdasági mechanizmust. Szorgalmazta a kezdeti piacgazdaságot. Barátja volt magánvállalkozásoknak. Mindezért az ortodox kommunisták kiszorították is a közéletből. A békés rendszerváltás egyik baloldali főszereplőjeként, az utódpárt szociáldemokrata profiljának mentora volt. És most elveszik tőle a nyugdíjpótlékot!

Hát éppen ez a baj vele!

A demokratikus ellenzék már megint nem érti a lényeget. Mellékapál – ahogy mifelénk mondták. A hajdani kitüntetések mellé itt fent felsorolt, érdemek, erények, mára ugyanis éppen hogy bűnné értek lettek. Mert, jelentősen hozzájárultak a bűnös rendszer továbbéléséhez. Jobbítani, javítani akarták a javíthatatlant, a politikai rendszer rozoga épületét, élhetőbbé, elfogadhatóbbá akarták tenni azt, ami ellen mások már duzzogtak is – a fürdőszobában. Kedvenc mai értelmezésük szerint: részt vettek a pártállam lebontásában.

Most várják érte a kitüntetést. Meg az elvehető nyugdíjpótlékot.

0 megjegyzés: