És lelőtte

Csütörtökön mondom:

Szenvedélyes vita folyik (talán) országszerte. Arról,  hogy vajon a demokratikus pártoknak szabad-e, érdemes-e (lesz-e, volt-e) egy asztalhoz ülni és vitatkozni a Jobbikkal. Vannak igennel és nemmel kezdődő, elfogadható vélemények. Az is vita tárgya, hogy vajon jól tette-e bizonyos Kálmán Olga, amikor Jobbikos képviselőt hívott az ATV beszélgetős műsorába.

A kérdés sine qua non-ja, lényege, hogy primitív, könnyen befogadható, szélsőséges vélemények, ostobaságok ellen egyáltalán lehet-e (szabad-e) józan, okos érvekkel hadakozni (vitázni).

Kinek lenne joga ezt eldönteni? És mi módon? Nem tudom miért (de tudom) nekem folyton egy Örkény Egyperces jut az eszembe.

 „ In memoriam dr. K.H.G.

-Hölderlin ist ihnen unbekannt? – kérdezte dr. K.H.G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.

-Ki volt az? – kérdezte a német őr.

-Aki a Hyperion-t írta – magyarázta dr. K.H.G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?

-Kik ezek? – kérdezte az őr.

-Költők – mondta dr. K.H.G. – Schiller nevét sem ismeri?

- De ismerem – mondta az őr.

- És Rilkét?

- Őt is – mondta a német őr és paprika vörös lett, és lelőtte dr. K.H.G.-t.”