Macsó ország lúzerei

Legjobb tudomásom szerint ez egy macsó ország. Ahol kedvelik a könnyedén magabiztos, zsebre tett kézzel is erőt sugárzó, energiától feszülő, erős akaratot mutató (hogy ne mondjam erőszakos) állampolgárokat. Ahol nem divat a siránkozás, tétovázás, gatyázás, ahol kemény következetes választ adunk a globalizmus, neoliberalizmus, multinacionalizmus képében felénk settenkedő imperialistáknak. Semmi bizonytalankodás, halogatás, egyeztetgetés, semmi kétely, semmi cicó – győzünk és kész.
Ehhez képest, jobb/más híján, nézegetem a tévé dalos vetélkedőit, amiből – az ott leadott szavazatokra utalok - azt a következtetést szűröm le, hogy a nézők viszont egyenesen kedvelik azokat, akik bár birtokolják a posszibilis győzteshez illő legjobb képességeket, mégis elesettnek, gyámoltalannak, siránkozásra, sőt sírásra hajlamosnak mutatják magukat. Más szavakkal: akik messzemenő bizonytalanságot, gyengeséget közvetítenek a néző népek irányába. Gondoljanak csak a múltkori sírdogáló teremőrre, vagy a jelenkori külker. levelező asszonyra, aki folytatólagosan és szívszorítóan lebegteti a lemondást, a visszavonulás, a meghátrálás bűnét. És!? Csak úgy dőltek/dőlnek hozzájuk a szavaztok.
Ebből azt a - nyilván téves - következtetést vonom le, hogy a csuklóból macsóktól eltekintve ez az ország (mondjuk a képernyőre bámulók kétharmada) bizony a lúzereknek szurkol. Velük van. Persze, óvakodom a jelek és jelenségek túlértékelésétől. (Tudják, hogy volt az, amikor a szemináriumon felállt valaki és bevallotta, hogy: elvtársak, én nem értek egyet magammal.)
Mégis szabadjon kérdenem a Kárpátok alatt: mi lesz akkor, ha ne adj Isten a kandidálók tömegesen megvilágosodnak és a szavazatok megszerzésének reményében eluralkodik itten, azaz ottan a lúzerség. Az a legkevesebb, hogy könnyen olyan dalokat hallunk majd, hogy: Csupa könny a szobám, meg Lehet könny nélkül sírni, meg Édesanyám ne sirass, meg Sír az őszi szél… Nem is folytatom, mert sírva fakadok. Csak kérdezem: hogy lesz itten akkor ebből egy erős, győztes, büszke, nyertes Magyarország? Amit mindannyian szenvedélyesen akarunk, miközben szorgalmatosan esemes szavazatokat küldözgetünk a magukat lúzernek láttató jelesek javára.
Kérem az illetékeseket, hogy öntsenek tiszta vizet a fejekbe és a mobiltelefonokba. Hozzanak törvényt, hogy minden nemileg érettnek nyilvánítható állampolgár azonnal vágja zsebre legalább a jobb kezét, amivel sms-ezni szokott, és maga is fakadjon inkább dalra.
Én még emlékszem egy alkalmas, jó mozgalmi nótára:
„Már tiéd az ország,
Bátran tekinthetsz most előre
Tervünkkel építjük sorsát.
Más lett a törvény más az ember,
Mások járnak az élen
Nagy sokaságunk, mint a tenger,
Mint csillag az égen.
Zúgjatok csak traktorok, szánts, arass te gép
Új élet hajnal fényére ébred e boldog nép.”
Úgy legyen! Vagy így.