tag:blogger.com,1999:blog-71107573289998675572024-02-08T06:26:13.379+01:00Miskolczi Miklós blogjaMiskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.comBlogger187125tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-3388367495277547912014-06-05T06:57:00.003+02:002014-06-05T06:57:41.987+02:00Nyári szünetNyári szünetMiskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-66865249272137298112014-05-29T06:15:00.003+02:002014-05-29T06:15:37.320+02:00Mosolyország
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Csütörtökön mondom</span><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><strong>:</strong></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Valami baj van velem. Az utóbbi időben figyelni
kezdtem az arcizmaimat. Nevezetesen, hogy mikor mosolygok, amikor pedig. Na jó,
sírni azért nem volna kedvem, de igazából mosolyogni sem. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Valamikor nagyon régen, (1978-79 lehetett
talán) egy zalaegerszegi közintézményben várakoztam és unalmamban nézegetni
kezdtem a falra akasztott, gondosan bekeretezett fényképeket. A folyosói dekorációt.
(Emlékszik még valaki erre a szóra/fogalomra? Kisiskolás koromban az osztálytermet
is folyton dekoráltuk. Piros kartonpapírból kivágott betűkből kiraktuk az aktuális
jelmondatokat: „Nem rés vagyunk, hanem erős bástya” meg „Szövetkezés a falu
jövője”, „Tiéd az ország, magadnak építed” stb., szóval ilyen bölcsességeket
szúrtunk/ragasztottunk a hófehér ártatlan falra. Néha egy-egy portrét. De
vissza a mosolyokra!)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Az egerszegi intézmény falát csupa-csupa
Kádár János fényképpel díszítették. A beállítás és a téma is görcsösen visszaköszönt:
Kádár János a nép között. Valamely megyei látogatás több állomásán készülhettek
az egyforma fotók. A főalak ugyanaz, csak az őt körül vevő nép(ség) változott. Felteszem,
minden felkeresett faluban, minden üzemben, mindenki szerette volna magát lefényképeztetni
a főnökkel. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">A folyosói felfedezés pedig oda konkludált,
hogy az A/3-as, A/4-es méretű, fekete-fehér képeken Kádár barátságosan, de
inkább elgyötörten néz (hát, ami azt illeti 1979 táján ez utólag már érthető is),
körülötte a népek pedig szüntelenül (szervilisen?) mosolyognak, de mindenki ám,
még azok is, akik a főnök mögött állnak. 10-12 egyforma fotó, ugyanennyi
helyszín és ennyiszer 14-16 ember, mindahány, aki ráfért a képre (talán még
tülekedtek is) egyformán: mosolyog. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Volt egy (korán elhunyt) barátom, aki a
rendszerváltás hajnalán afeletti lelkesedésemet - <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>hogy lám a rendszerváltó elit, a vezérek a
pesti nyóckerben, a Baross utcában meg a kilencedikben, a Mester utcában
laknak, - azzal hűtötte le, hogy, nana, majd nézzem <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>meg 10 év múlva hol fognak lakni a nevezett
urak. Naná, hogy a Rózsadombon. Azt is mondta, hogy máskülönben csak akkor kezdjek
komolyan aggódni, ha majd az éppen aktuális vezetőről készült fényképeken a körötte
álló alattvalók mindegyike kényszeresen mosolyog.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Hm. Kezdhetek?<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;"> </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;"> </span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-79916152098538939442014-05-22T06:29:00.002+02:002014-05-22T06:29:38.735+02:00És lelőtte
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Csütörtökön mondom:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Szenvedélyes vita folyik (talán) országszerte.
Arról, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>hogy vajon a demokratikus
pártoknak szabad-e, érdemes-e (lesz-e, volt-e) egy asztalhoz ülni és vitatkozni
a Jobbikkal. Vannak igennel és nemmel kezdődő, elfogadható vélemények. Az is
vita tárgya, hogy vajon jól tette-e bizonyos Kálmán Olga, amikor Jobbikos
képviselőt hívott az ATV beszélgetős műsorába.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">A kérdés sine qua non-ja, lényege, hogy primitív,
könnyen befogadható, szélsőséges vélemények, ostobaságok ellen egyáltalán lehet-e
(szabad-e) józan, okos érvekkel hadakozni (vitázni). </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Kinek lenne joga ezt eldönteni? És mi módon?
Nem tudom miért (de tudom) nekem folyton egy Örkény Egyperces jut az eszembe. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„ </span><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><strong>In memoriam
dr. K.H.G.</strong></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">-<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Hölderlin
ist ihnen unbekannt</i>? – kérdezte dr. K.H.G., miközben a lódögnek a gödröt
ásta.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">-Ki volt az? – kérdezte a német őr.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">-Aki a Hyperion-t írta – magyarázta dr.
K.H.G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És
például Heine?</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">-Kik ezek? – kérdezte az őr.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">-Költők – mondta dr. K.H.G. – Schiller nevét
sem ismeri?</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">- De ismerem – mondta az őr.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">- És Rilkét?</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">- Őt is – mondta a német őr és paprika vörös
lett, és lelőtte dr. K.H.G.-t.”</span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-88634882399993231602014-05-15T06:52:00.000+02:002014-05-15T06:52:02.479+02:00A titok
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Csütörtökö</span><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><strong>n</strong></span><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;"> mondo</span><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><strong>m</strong></span><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Jót, s jól – tudjuk – ebben áll a nagy titok.
A jót <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>élet-hosszan (és reménytelenül) keresgéljük.
Többnyire a magunk gyönyörűségére. Persze, hogy nem-, vagy csak későn találjuk
meg. A boldog házasság titkáról van szó. A titok ismerete nélkül pedig az ember,
boldogtalanul jár-kel a világban, <i style="mso-bidi-font-style: normal;">hun
házasodik, hun meg elválik és közben különbféle gyerekeket csinál</i>, mígnem
elvetődik egy közönséges piacra, ahol a földre dobott nagyobbacska papírdobozból
csekély 300 forintért árulják. A titkot. Egységáron. Moldova György jobb sorsra
érdemes Ferencvárosi koktél-ja és a Szocializmus építésének aktuális kérdései
mezőgazdasági tanfolyamok számára című nagysikerű alkotás is pontosan ennyibe
kerül. Mármost magára vessen az, aki e jelentős művek közül nem a Boldog
házasság titka címmel csábító könyvet választja. Jóllehet már késő, de azért
mégis.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Mostanság, amikor a házasság (boldog) kérdése
éppen nemzetpolitikai jelentőséget nyer, amikor magyaros szerénységgel éppen
követés(ünk)re szólítjuk fel Európát, senki sem csodálkozhat azon, hogy az
egyszerű piacjáró, friss magyar eper helyett (mint fuldokló a szalmaszál után)
éppen a boldog házasság titkai után kap(kod). Háromszázat a hülyének is megér,
kivált, hogy megjelenése idején 4,80 pengőt kértek érte. Amely pénzegység/ár
azt is bizonyítja, hogy eleinket is mélységesen foglalkoztatta ez a generális titok.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Senki ne csodálkozzon hát, ha az ember minden
eddigi kudarcát feledve késlekedés nélkül ráveti magát az általános boldogság
eme fontos részletére, és rögvest közkincsé is tesz néhány bölcs észrevételt és
jó tanácsot - a boldog házasság titkait illetően. Tehát: kelt, 1940.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">1.A férj ne feledje el a napi borotválkozást,
a napi kétszeri fogkefélést és a gyakori fehérneműváltást. (21.oldal)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">2.Eleve ne vegyük feleségül Zizit, bármilyen
sikeres táncosnő is a Moulin Rouge nevű műintézetben. (29)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">3. Ha van rá mód, a házastársak az év egy
bizonyos részét töltsék külön-külön. Minél vagyonosabb a házaspár annál
kevesebb időt töltsenek egymással. (88)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">4.Kártyázás közben gyakran előfordul, hogy
finom disztingvált úrinők elveszítik önuralmukat. Házastársak tehát ne üljenek
össze egy partiba. (104)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">5.Az a tény, hogy a menyasszonynak nem élnek
a szülei (árva lány) óriási előnyt jelent a házasság későbbi boldogságát illetően.
(119)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">6.A cselédet véletlenül se hívjuk tanúnak a
családi vitákhoz. Már ha van – családi vita. És cseléd.(151)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">A rezüméből első látásra kiviláglik, hogy e
fontos kérdésben eleink éppen olyan tanácstalanok voltak, amint utódaink is
lesznek. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-10405102039722978442014-05-08T07:32:00.003+02:002014-05-08T07:32:49.127+02:00Jeles napok
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Csütörtökön mondom:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">A jeles napokat - egyházi, állami, és más közmegegyezéses
ünnepeket - többnyire készen kapjuk a naptárból. Vannak tradicionális, családi,
személyes ünnepek is, születés- és névnapok, évfordulók. Aztán vannak – ha
vannak – egészen hétköznapi hétköznapok, amelyeket csak úgy bolondságból(?)
őriz, és valamiféle titkos ünneppé emel a magán emlékezet. Vagy ne lenne
bolondság pontosan emlékezni arra, hogy évtizedekkel ezelőtt mi történt mondjuk
egy másoknak közömbös április kilencedikén? Én magam vagy negyven számomra fontos
(emlékezetes) napot tudnék felsorolni az évi 365-ből. Nem rossz arány. Persze az
emlékek tartalma sem mindegy.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Kedvelt társasági szórakozás visszafejteni az
ismétlődő jeles napok történéseit. Meddig ér az emlékezet, például a május
elsejéket illetően? Baráti körömben 1948-al győztem.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Elmesélem.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Nem lehetett később, mert még tábori mise is
volt (apám ministrált) a Kincses erdőben, ahová kivonult a<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>falu népe majálisozni. Kidobolták, hogy mindenki
hozzon magával kislábast, vagy csajkát. Kanalat is, mert ingyen gulyás-osztás
lesz megvalósítva. (Akkoriban kétféle csajka volt ismeretes a faluban úgymint
Horthy-mintájú lapos, és a szovjet katonák által elhagyott orosz-mintájú öblös.)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">A tisztás füvén (igényesebbek leterített lópokrócon,
esetleg másra már nem való zsákon) ülve, mise után kollektíven kanalazott a
falu népe. És várta a délutánra ígért programot. A bemutatót. Jött is, a
kiskunhalasi vasutas sportkör ifjú ökölvívóinak képében. Kötelekből hamarvást
ringet kerítettek, kesztyűt húztak és szorgalmasan püfölni kezdték egymást, de
inkább csak el-elhajolgattak az ütések elől. Bámult a nép, mert ilyet még soha nem
látott. Aztán jött a nagylelkű ajánlat, nevezetesen, hogy a vállalkozó kedvű
helyi ifjúság is kipróbálhatja magát. Persze a halasiak ellenében. Voltak híresen
verekedős, erős legények a faluban. Na, pláne néhány fröccs után. Föl is húzták
a kesztyűt. Laposra is verettek a vasutasok által. Kacagtak is rajtuk a
kárörvendők, meg a lányok. Forrt is bennük a méreg. Mert nem addig az! A
ringben elpüföltek alkonyórán botokkal felszerelve az erdőszélen megvárták a
hazafelé induló győzőket. Helyre is állt a rend. És a tekintély. A vasutasok pedig
– futva-menekülve elérték az esti vonatot. A következő évben (1949) már nem rendeztek
tábori misés május elsejét a Kincses erdőben.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Aligha a halasi ökölvívók és a helyi legények
erdei kalandja miatt. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;"> </span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-23394011681979369302014-05-01T08:54:00.003+02:002014-05-01T08:54:36.205+02:00Rosszarcú jóarcúak
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Csütörtökön mondom:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Jól emlékszem? Az Antall-kormány
belügyminisztere (manapság a haza bölcse szerepében) mondta hajdan, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>hogy a politikát jó arcú vidéki fiatalokkal
kell feltölteni. A szándék, és a szándék következménye könnyen ellenőrizhető.
Csupán végig kell nézni a készleten. (Itt említeném meg, hogy a nagy magyar közbeszédben
és közéletben szinte mindig összekeverik a következményt az eredménnyel.)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Jóakaróim <s>kivétel nélkül</s> óva intenek
attól, hogy <s>újságban,</s> fényképeken, tévé képernyőn, óriás- és kisebb plakátokon
sűrűn megjelenő férfiakat és nőket, hölgyeket és urakat személyes ismeretség
nélkül, csupán felém mutatott arcuk (lásd a belügyminiszteri mondást), egyszerű
rokonszenv, <s>szimpátia</s> alapján próbáljak megítélni. Az ember persze
gyarló és minden intelem ellenére mégis csak próbálkozik. Hajlandó, sőt képes, csak
úgy ránézésre véleményt alkotni ezekről az ismerős ismeretlenekről. Sőt,
próbálja megérteni - illetve nem érteni – az illetők üzleti, társadalmi, szerelmi,
politikai stb. sikereit. Amely sikerek, <s>vagy mik</s> a láthatóság és
közvélemény elé cincálják őket.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Tudom, ahogy az ízlésekről (de gustibus non
est disputandum), a személyes szimpátiáról/rokonszenvről sem szabad, nem is
érdemes vitatkozni. A hamari véleményalkotás, pszichiátriában is fel-felbukkanó,
jogtalanságát elismerve, mégis csak lehet valami az arcról alkotott
ítéletekben. Lásd még a jóarcú és<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>rosszarcú dichotómiáját, vagy a közkeletű bölcsességet, miszerint 40
éves életkora fölött mindenki felelős az arcáért. Ha pedig felelős, akkor miért
ne lehetne véleményünk azokról, akiknek arcára már végérvényesen kiült a
jellemük, az érdemtelen jólét, a gőg, a sunyiság, netán a butaság. Azokról, akiknek
arcát akár egyik, akár másik oldalról, plakáton, újságban, pártban már meguntuk.
És akkor még nem is szóltam arról, amit a meguntak mantráznak, miközben az
arcukról messzire ordít, hogy maguk sem hiszik azt, amit hirdetnek. Ha pedig elhiszik,
az még rosszabb. Az árulkodó tekintetről <s>(szem a lélek tükre)</s> ne is
beszéljünk!</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Beszéljünk inkább az önhittségről, a kiválasztásban
képzelt tévedhetetlenségről, ami manapság például óriásplakátokról integet
felénk, egyszerre <s>hirdetve</s>, illusztrálva az arc jelentőségét és a növekedési
hitel előnyeit. Nos, a hatalmas, természetellenes színűre sikeredett veknit ölelő
fiatalembertől nemhogy kenyeret nem vennék, de alighanem egy igényes eb is
gondolkodóba esne: elfogadja-e kezéből a kolbászt. </span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-2998533855184410612014-04-24T07:32:00.001+02:002014-04-24T07:32:58.414+02:00Szex és szoc
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Csütörtökön mondom:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Fontos, mondhatni hiánypótló könyv jelent meg
nemrég. Két ígéretes fiatal közíró próbálkozik azzal, amit náluknál <s>valamivel</s>
avatottabb szerzőknek már régen el kellett volna végezni. A könyv címe ugyanis:
Szex és szocializmus. A szocializmusnak nevezett társadalmi formációt az elmúlt
25 évben sokan, sokfelől és sokoldalúan elemezték, <s>kivesézték</s>. A
boncnokok azonban valahogy megfeledkeztek a nemek egymáshoz való viszonyának, a
nemi erkölcsök változásának tanulmányozásáról. Mindközönségesen szólva a
szexről. Nem is értem. Erre a tanulmányra (a dialektikus materializmusból
tudjuk, ha tudjuk, hogy nem minden változás fejlődés) napjaink problémáinak
jobb megértéséhez is szükség lenne. Talán.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">A Kossuth-klubban rendezett bemutatóra, alighanem,
mint a korábban (1981, 1985) megjelent, akkor botrányosnak számító könyvek
szerzője (Színlelni boldog szeretőt. Hazudni boldog hitvest - Magvető Kiadó)
kaptam meghívást. A <s>túl</s> sokat ígérő, nagyot markoló cím olvastán komoly,
elemző gondolatébresztő, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>netán
önkritikus vitát, beszélgetést reméltem. Végtére is, harminc-ötven év múltán illene
feltárni<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>a pártállam és az általa
befolyásolt állampolgárok változó viszonyát, már ami az elvárt, valós és titkos
szexuális viselkedés ellentmondásait illeti. A könyv meg sem kísérli ezt. Ehelyett
áradó bőséggel foglalkozik, igaz fontos, de partikuláris részletekkel. Történetesen,
hogy különböző sajtótermékeken keresztül (pl. Nők Lapja, Ifjúsági Magazin,
Magyar Ifjúság) a politika, hogyan próbálta szánalmas, utóbb nevetséges
eszközökkel befolyásolni a kialakult valóságot. Másfelől, lassan-lassan hogyan
próbált megalkudni a megmásíthatatlannal. Azzal, amit valójában elfedni akart, amit
a szocializmus túlszabályozott világában az emberek akkoriban egyre többször az
utolsó önmegvalósító kalandnak neveztek. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">A könyv kvázi sajtószemléjéhez igazodva, a
mögöttest akárcsak felkarcoló, megérintő vita tehát elmaradt a
bemutatón. Mindössze néhány, mára kacagtató részletről (szállodai kétágyas
szobát csak házaspárok kaphattak, milyen volt az első magyar „vad” nudizás, vagy
a korabeli prostitució, stb.) adomáztunk. Szükségszerűen elfelejtettünk, a
lassan bár, de mégis csak változó/gyengülő politikai rendszer különböző
szakaszainak szocialista erkölcsről alkotott dogmái mögé tekinteni. Inkább csak
kukucskáltunk. Újra csak elmulasztottunk egy lehetőséget. A könyv leendő olvasói
(meglepően sokan voltak a bemutatón) jókat derültek a legendás Veres Pali bácsi
(Magyar Ifjúság) üzenetein, de szinte semmit sem tudtak meg (tőlünk) abból az
átváltozásból, amit a magas tudományra hivatkozva, néha <s>a végén</s> már lehetett/szabadott
szexuális forradalomnak is nevezni. Merthogy a szex <s>-uális magatartás</s> és
a szocializmus kapcsolata 30-50 év alatt véletlenül sem volt homogén. Még csak
egyenes vonalú sem.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">De ugyan! Kinek jutna eszébe könyvet írni Szex
és kapitalizmus címmel?! <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-56320012111219048542014-04-17T07:45:00.001+02:002014-04-17T07:45:31.194+02:00Bécsi narancs
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Csütörtökön mondom:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Aki megélt már egynéhány virágvasárnapot, (felénk így mérték a
múló éveket, és a jókívánságokat is: érj még 40 virágvasárnapot!), szóval
bizonyos életkorban az ember nem tud csak úgy, emlékezés, érzelem és szó nélkül
átsuhanni a hegyeshalmi közúti országhatáron. Ránéz az elhagyott, pusztulásnak
indult határőrségi és vámügyi épületekre és eszébe jut a dugdosott, nyomorult
kis fekete dollár meg schilling. Visszafelé jövet a hazacsempészett zsebmagnó.
Meg az oda-vissza kötelező gyomorgörcs. A régi felismerés is: úristen, hol
vagyunk mi ezekhez képest?! Bécs a mennyország volt.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Úgy első látásra ma is az. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Süt a Nap – és az ember hajlandó azt hinni, hogy itt mindig süt
– ha a meteorológiai jelentés alapján jól választja ki az egynapos látogatás dátumát.
Bécsbe utazván kicsit ma is ünnep. Egyszerű beidegződés. Rövidke idejüket kötelező
ajándékvásárlással is kurtítják a magyarok. Pécsről (Debrecenből stb.) senkinek
nem jutna eszébe, hogy ajándékot hozzon a rokonoknak. Bécs, kilométerben mérve,
alig van távolabb, de a Mozart-golyó (kicsit drágább, mint itthon) vagy más
ajándék szinte kötelező.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">És kötelező hagyomány a csodálkozás is: mennyivel tisztább,
mosolygósabb, udvariasabb a város, béke, nyugalom, tisztesség, rendezettség
stb. Hiába na, Bécs az Bécs. Mert! Honnan is tudná az egynapos kiránduló magyar, aki nemhogy
bécsi, de hazai újságokat sem olvas – hogy itt Ausztriában a rasszista, jobboldali
Szabadság párt a legnépszerűbb (25%), hogy a párt Európai Unióba készülő prominens
politikusa Mölzer az Uniót egyenesen a Harmadik Birodalomhoz hasonlítgatja. És
dühösen konstatálja, hogy Bécsben már túl sok az idegen, és igazi bécsiek már
csak az öregek otthonaiban vannak. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A látogató pedig, felszínes (pozitív) élményei birtokában leül csodálkozni
a strasszéra települt teraszon és kér egy narancslét. Háromféle is van: 3,10,
3,70 és 5,60 euróért. Az előbbi kettő nyilván valami sárga lötty, az utóbbiról
pedig írva is van, hogy frissen facsart, rostos. Ezt kéri. A pincérfiú <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>jön. A sárga löttyöt hozza. Mindegy. A magyar
fizetne. A pincér tartja a markát: 5,60. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Számla nélkül. (A szomszéd asztalnál sem
adott.) A szép bécsi világban csalódni készülő magyar szóba hozza, hogy ez
bizony a gyengébb minőségű lé volt. A pincér állítja az ellenkezőjét. A vita tárgya
már nem hívható elő. Akkor a csalódott magyar legalább a számlához ragaszkodik.
A pincér durcásan el, és hozza: 5,60-ról. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hazafelé a kocsiban a magyar igazít valamit a Bécsről alkotott évtizedes
véleményén. Hát, mégsem mennyország!? Aztán arra gondol, hogy a pincérnek fekete
haja volt. Lehet, hogy vendégmunkás, nem is igazi bécsi.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Igazis! Igazi bécsiek már csak az öregek otthonában vannak.</span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-17895232472849805202014-04-10T07:43:00.002+02:002014-04-10T07:43:12.163+02:00Az újságolvasás veszélyei
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Csütörtökön mondom:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kezemben a Tolnai Világlapja (fiatalabbaknak: a XX. század első
felének hihetetlenül népszerű képes hetilapja) összefűzött példányai.
Lapozgatom és tűnődnöm, hogy így utóbb, 70-80 (csaknem 100) év távolából, és
pont ennyivel (70-80-100-al) okosabban, milyen jelzővel illethetnők a mindig
aktuális kor újságíróit. Meg olvasóit. Íme, a spontán ajánlat: ostoba,
tudatlan, gyanútlan, óvatlan, jóhiszemű, naiv, becsapható, stb.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ijesztő, hogy utóbb mennyire félrevezetőnek tűnik<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>egy <s>mindenkori</s> újsághír, és
félrevezethetőnek a hír <span style="mso-spacerun: yes;"> </span><s>mindenkori</s>
fogyasztója.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Azt írja – mit írja, ünnepli - a Tolnai Világlapja 1941 januári
száma, hogy „<i style="mso-bidi-font-style: normal;">1940. december 12-e
nagyfontosságú dátum. A jugoszláv fővárosban ekkor kötötte meg Európa két vitéz
nemzete az örökös barátsági szerződést. Most Budapesten cserélték ki a
szerződésnek megerősítő okmányait. (kép) Az asztalnál Alexandar Cincar-Markovic
jugoszláv és Bárdossy László magyar külügyminiszter aláírja a jegyzőkönyvet. Az
asztalnál gróf Teleki Pál miniszterelnök(…)áll.” </i></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Tetszenek emlékezni? Ezt az örököst és barátit három hónap múlva
úgy dobták ki, mint a macskát. Azon kívül, hogy ez vezetett a magyar miniszterelnök
és főcserkész gr. T. P. öngyilkosságához. (<i style="mso-bidi-font-style: normal;">„Főméltóságú
úr! Szószegők lettünk (..)A gazemberek oldalára álltunk.(..) Hullarablók
leszünk! a legpocsékabb nemzet(…).”</i> Ez a „baráti és örökös” előzte a
Horthy-féle hadparancsot is (április 10). <i style="mso-bidi-font-style: normal;">(„Honvédek,
a kötelesség arra szólít bennünket, hogy elszakított magyar véreink segítségére
siessünk(…). A magyarok istene és a nemzet minden gondolata most is veletek
van. Előre az ezeréves déli határokra (…)!”</i> <s>A következményeket ismerjük</s>.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Egy korábbi (1917-ben keltezett) lapszámban lelt lelkes, telitalálatos
tudósításról pedig akár ne is szóljunk. Vagy mégis? Azt írja az újság: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">„Lenin. Trockij. </i>(kép)<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> A világtörténelem örök időkre meg fogja
őrizni e két ember nevét, mert az ő hatalmas munkájuknak köszönhető, hogy
Oroszország immár megszabadult a háború átkától. Tudjuk, hogy Lenin, Trockij és
békebarát társaik milyen nagy küzdelmet folytattak a háborús párttal, melyet
azonban végre mégis sikerült legyőzniük. Most már ők az urai Oroszországban a
helyzetnek és a múlt héten már megkezdődött a fegyverszünet az orosz fronton (…).”</i></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hát, így! Így vegye kézbe kedves gyanútlan olvasó a mai
(holnapi, tegnapi) újságot, és adjon hitelt a benne talált sok mai ígéretnek,
reménységnek, igazságnak, okosságnak.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Veszélyes dolog <s>régi, tegnapi</s> újságot olvasni! </span></div>
<br />
<div align="center" style="margin: 0cm 0cm 10pt; text-align: center;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: Calibri;"> </span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-82282813369882521142014-04-03T07:08:00.006+02:002014-04-03T07:13:43.607+02:00Folyt. köv.<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Csütörtökön mondom:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Afelől aztán senkinek ne
legyen kétsége, hogy néhány nap múlva ez is, meg az is, folytatva lesz. Miért
ne lenne, amikor meg van ez itten ígérve. Mint egy jobb képregény végén: folyt.
köv. Ha narancsok, ha szegfűk, zöld almák, de ha fél téglák potyognak is az
égből! Hogy aztán mindenki mást ért és mást vár a folytatástól, az senkit ne
zavarjon. Azokat sem zavarja, akik ígérik. Vannak, akik ráígérnek, de vannak,
akik úgy vélik, elég annyi hogy: folytatjuk. Ami azt illeti, tényleg elég! </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Márpedig a folytatás, másik nevén a jövendő azért mindenkit bővebben
is érdekel(ne). Mindenféle folytatás, mindenféle jövő. Lett légyen az egyszerű
tévé sorozatbéli, vagy a mindent magához ölelő, egész rohadt életünk. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Lényeg, hogy nem kell fölöslegesen szofisztikálni a dolgokat!
Jut eszembe, ezt a tételt már az Átkosban is kitalálták. Úgy mondták, hogy „nem
kell levinni az emberek közé”. Nem is vitték. Nézzen a dolgozó inkább tévét!
Érdekes módon ugyanazt a tévét (műsort), ami manapság, jövőbe tekintés helyett,
éppenséggel a múltba révedő M3-as (és egyéb) csatornából vágatlanul ömlik a
jobb sorsra érdemes Magyar Családokra. Most így nevezik a dolgozókat. Ha van
munkájuk, ha nincs.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kit zavar, hogy a tévéből kiömlő múlt időből, minden ellenkező
szándék ellenére, a magyar családok azt veszik le, <s>vagyis az derül ki,</s>
hogy jé, <strike>nahát!</strike> anno nem csak a tévéműsorok voltak nézhetőek, de mintha tényleg
vidámabb és élhetőbb lett volna a barakk. (Apropó, isten őrizz, de nem lesz még
ebből valakinek baja?)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A jövőről, értsd a folytatásról meg ötvenhat óta<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>(már akik megélték) tudjuk, hogy: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Bárhogy lesz, úgy lesz. </i>Jobb is ha nem
tudunk róla semmit. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Que, Sera, Sera</i>!
A homályos, bizonytalan folytatás pedig ideológiailag sem új fejlemény
(találmány). Az átkosban, ha valamit nem akartak a dolgozók tudomására hozni,
esetleg amiről körülbelül fogalmuk sem volt, akkor a nagygyűléseket díszítő
piros molinóra bölcsen azt írták:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Tovább a lenini úton! </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Oszt jó napot. Ebből aztán senki nem tudhatott meg semmit.
Legfeljebb sejthette, mint egy rossz képregény alján, hogy: folyt. köv.</span></div>
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-68026625812724262972014-03-27T06:55:00.002+01:002014-03-27T06:55:49.072+01:00"-Tűrj, békességgel!"
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Csütörtökö<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">n</b> mondo<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">m</b>:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nagyon régen úgy volt, hogy sehogy. Az ember bement egy
postahivatalba, vett egy bélyeget, föladott egy csekket, kijött és kész. Semmi
élmény, tanulság, tapasztalás, következtetés. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nahát, mára, sőt tegnapra, talán már tíz éve is, ez -minden
káromkodás, átkozódás ellenére - egészen másként van. Egy postahivatali
látogatás gazdag élményekkel, felfedezésekkel és társadalmi tanulságokkal szolgál.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Már a hivatalt övező park is látványos. Kezükben cédulát
morzsolgató, révült tekintetű emberek ácsorognak, ám ennek egy leendő ügyfél nem
tulajdonít jelentőséget. Amíg be nem türemkedik az ügyféltérbe, ahol egy okos
masinából, három vagy több féle sorszámból választhat, és nem appercipiálja,
hogy az ő számsorában éppen huszadik a várakozók között. Kimenekülhetne a
parkba (íme az ácsorgók titka). Bent maradni azonban tanulságosabb. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Elmerenghet, hogy az amúgy is szűk tér vajon miért szatócsbolt,
telepakolva un. gondolákkal, ahonnan csipszet, ropit, pörkölt kávét, pzs-t, gyerekjátékot,
jubileumi pénzérmét, meséskönyvet, CD lemezt, esetleg zongorahúrt,
lúdtalpbetétet, gumióvszert kínál (korrekt ügyintézés helyett) ügyfeleinek a
magyar királyi posta. Újságos állvány is van. Kertészeknek, bogarászoknak, pecásoknak,
bélyeggyűjtőknek, amatőr űrkutatóknak és kezdő urológusoknak szánt heti, de
inkább havilapok porosodnak rajta. Ja, és van egy napilap is: Magyar Nemzet.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A sorsukba merült, megadón várakozók átlagéletkora bőven hatvan
feletti, egymásra és a polcokra támaszkodó öreg, az öt székre hatszoros a
túljelentkezés. Csökkentett rezsijét sárgacsekken utaló néne gondosan kiszámolt
és véletlenül elszórt pénzét, rossz derekát ropogtatva keresgéli a gondolák
alatt. A körülállók előzékenyen hajolgatnának az elgurult 200 forintok után, de
itt mindenkinek rossz a dereka. Meg a kedve. Jé, még a dobozos Eduso alá is
került egy. Fő hogy meglett. Helyre áll a rendetlenség.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Bőven van idő észlelni, hogy egy fényes tavaszi hétköznap
délelőtt, milyen rosszul öltözöttek a budapesti emberek (na, jó csak a postára
járók). Ezzel szemben nincs két egyforma tarka nadrág, szoknya, dzseki, kabát,
pulcsi. Naná, hogy Háda termék (angol használt import) mind.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Amíg az ügyfél eltűnődik a vircsafton és próbálja kitalálni,
hogy az istenadta nép, miért tűri, <s>(Tiborcként)</s> szokja itt is szótlanul
a kimódolt megalázást, az állami szolgáltatások alulkalibrált rendszerét. Aztán
sitty-sutty elrepül a 39 perc és sorszáma már meg is jelenik az egyik
ablakocska fölött. Az elnyűtt, sajnálnivaló hivatali asszonyka átadja a
levelet, amiben valamely ismeretlen cég az ügyfélnek kéretlen kereskedelmi
ajánlatot tesz, hogy ott rohadjon meg, ahol van.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kérdésre, hogy: asszonyom, és maguk miért viselik, tűrik évek
óta ezt a kuplerájt, fájdalmas félmosoly a válasz.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ja, és még egy elrebegett kérdés, hogy vajon az ügyfél parancsol-e
kaparós sorsjegyet? Merthogy ezt nekik kötelező megkérdezni. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-35976997459912211622014-03-20T06:39:00.004+01:002014-03-20T06:39:42.885+01:00Mit üzen a költő?
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 16pt; line-height: 115%;"></span></b><br /></div>
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Csütörtökö<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">n</b> mondo<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">m</b>:</span><br />
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hogy mit
üzen a költő?</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Semmit és mindent.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Vagy azt,
amit az aktuális hivatkozó ráfog.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A fenti válaszok
közül szabadon válogathatnak. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Kivált
ünnepi szónokok, akik máskülönben lapos mondandójukat hiteles költők örökbecsű
mondataival akarják hitelesíttetni. Szegény XIX. századi és XX. század eleji poéták,
aligha sejtették, hogy későbbi politikai rétorok szabad prédái lesznek.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Csak fantázia <s>pofátlanság</s> kérdése ugyanis, hogy bármelyik
szónok, bármelyik költő, bármelyik versét meggyalázza és szolgálatra kényszerítse.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Vegyük példának <i style="mso-bidi-font-style: normal;">József
Attila: Harmatocska</i> című igazán ártatlannak tűnő, gyönyörű 16 sorosát. Íme:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>„Guggolva ringadoz</span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>a
málnatő, meleg</span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>karján
buggyos, zsíros</span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>papíros szendereg.”</span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nézzük meg
ezt immár ünnepileg és szónokilag!</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A málnatő termése
ugyebár piros. Hoppá! Vajon az a bizonyos szegfű, az nem ugyanilyen piros-e?
Persze, hogy zsíros papírost említ a költő, mert a tolvaj politikusok pofája is
zsíros, amint a sok lopott pénzt a papírba vagyis N<s>okiás</s> dobozba csomagolják.
A gyanútlan, ártatlan nép pedig szendereg.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Lágy a táj, gyöngy az est</i> </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>tömött, fonott falomb.</span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Hegyek
párája rezg</span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>a
halmokon, s dalom”</span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kérdezem
én, tisztelt hölgyeim és uraim, kikre utal a költő, kiknek tömött manapság a
zsebe ellopott milliókkal? Melyik pártnál állnak hegyekben a néptől ellopott
pénzek? Amit a nagy magyar poéta versében látomásosan leleplez.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„Hát dolgoztam híven,</span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>zümmögve, mint a rét.</span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span>Milyen könnyű a menny!</span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A
műhely már sötét.” </span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Igen, ahogy
a költő is mondja: következetesen és híven dolgozunk nemzeti programunk
megvalósításán, de hogy a menny nem szakad rá ellenfeleinkre, az csak azért van,
mert a nehéz, komor felhőket mi elkergettük hazánk egéről. Persze, hogy így
könnyű - a menny!</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>„Fáradt
meg együgyű,</span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>vagy
tán csak jó vagyok</span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>s
reszketek, mint a fű</span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>és
mint, a csillagok.” </span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Joggal
mondja a költő ellenfeleinkről, hogy együgyűek, értsd komplett hülyék, de
reszketnek is, mert ha a kabátjuk hajtókája mögé nézünk, láthatjuk ott a rejtegetett
csillagot. A vöröset. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Köszönöm,
hogy meghallgattak: Szavazzanak arra a pártra, amelyikben mindig én mondom meg
a tutit.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Továbbá azt
is, hogy mit üzen a költő.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></i></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-175171743608610432014-03-13T07:10:00.002+01:002014-03-13T07:10:48.687+01:00Az ingerem küszöbén
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Csütörtökön mondom:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Elöljáróban: a magyarok szeretnek beszélni a pénzről. Legalább
beszélni.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Közben<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>legalább 27 „becenévvel” is illetik: mani,
dohány, guba, stex, della, korpa, kess, mazsi, zseton, tikett, zsé, lé, lecsó,
bagó, buznyák, gempa, kavics, korong, mallér, pelyva, ruppó, zsuga, zsozso
suska, lovetta, lozsé, lóvé – ami hirtelenjében eszembe jut.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">+</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ennyi erővel azt is tudnom kellene, körülbelül mennyi háromezer
milliárd forint (suska, lé, lóvé stb.). Szakértőnek számítok ugyanis, mert én
még vettem egy gombóc fagylaltot 50 fillérért. (Manapság 170 forintot.)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az ember valósággal megretten. Hová rohan a magyar világ?
Pénzügyekben. Na pláne, ha olyan régről indul az emlékezet, mint az 1946
augusztusi dátum. Elsején, de lehet, hogy másodikán apám hazahozott egy (egyetlen!)
jó forintot. Megmutatni. A család áhítattal nézegette az eperfa alatt. Hát
ilyen? Ebből lesz majd hó végére a Faternak 360.(És ezzel viccel(t) a Ludas Matyi,
vagy a Szabad száj: Kossuth kérdezi Petőfit: Sándor láttad már, hogy te vagy a
tíz forintoson? Petőfi: ugyan már, hogy’ láttam volna, hát mikor volt egy
költőnek tíz forintja?)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kívánatos tízes címletből, lassan(?) százas lett. Aztán ezres.
Ötezres, tízezres, húszezres. A százezer már akkora summának tűnt, hogy aki
megnyerte (Békekölcsön) joggal hitte (tévedett), hogy életében már soha nem
kell dolgoznia. Milliónyi forintot elképzelni sem tudtunk. Milliárdot? Hát, az
egész Sztálinváros, gyárral együtt 2 milliárdba került (az MDP II. kongresszusa
után 4-be.) </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Tudom én, hogy az egészséges infláció a gazdasági fejlődés
nélkülözhetetlen motorja. De hogy a felkúszó összegek, milliók/milliárdok
egyszer csak ugyanolyan <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>eltulajdoníthatók
legyenek, mint hajdan egy piacon elcsent <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>húszas! Mert hol vagyunk már a Nokiás doboztól
(10 millió)? Ma nejlon szatyor járja (50 millió), meg titkos bankbetét (240
millió). A stadionok (80 milliárd), gyanús pályázatokon elnyerhető pénz (430
milliárd), szintén gyanús Paks (3000 milliárd), elköltött magánnyugdíj alap (másik
3000 milliárd), lenyúlt takarékszövetkezetek, földek - ezek bizony új dimenziók.
Kellenek, hogy elérjék a társadalom ingerküszöbét?! Ha egyáltalán. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hát, hol élek én? <span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az utóbbi kérdés pénzügyileg és erkölcsileg (már ha ez a kettő egy
lapon említhető) 1963 késő nyarán merült fel bennem először. A balatonfüredi,
akkor híres és hírhedt Baricska csárdában.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Éppen kétszáz forintos fizetésemelésemet (1400-ról 1600-ra) ünnepeltem
egészen szűk (mintegy kétfőnyi) társaságban. A szomszédos asztaltól egy spicces
német (nyugat) turista magához intette a prímást. És úri mozdulattal a vonójába
tűzte a Magyar Népköztársaság akkor legnagyobb címletű bankóját, vagyis száz
forintot.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Amiből nekem egész hónapra 14 helyett immár 16 darab jutott. Ekkor
jutott eszembe először a kérdés: hát, hol élek én?</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kérdésem változatlan. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-26989051492787799852014-03-06T07:20:00.003+01:002014-03-06T07:20:32.508+01:00Szegény, szegény kitüntetettek
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Csütörtökö<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">n</b> mondo<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">m</b>:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kitüntetésekről már mindent összevissza írtak <s>hordtak</s>. Az
embernek rég elment a kedve attól, hogy valahol, valaha kitüntessék. Kéznél van
a készen kapott kopott bölcsesség is, miszerint: a kitüntetéseket nem
megérdemlik, hanem adják. <s>Más verzió szerint kapják.</s> Van egy másik
gyakran idézett figyelmeztetés is: igyekezz úgy élni, hogy még véletlenül se
tüntessenek ki!</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kitüntetések csapdája, hogy amíg mások többnyire <s>mindig</s>
megkérdőjelezik a jogosságát, a kitüntetett végül is meggyőzi magát arról, hogy
tulajdonképpen, szóval, azért, mégiscsak, de igazán, megérdemelte. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az önmeggyőzésnek van egy új keletű tromfja, amikor maga az
aktuális hatalom ír kérdőjelet, a régi hatalom kitüntetései mögé. Mondhatnánk, politikai
akarattal eltörli az egykori kitüntetések <s>amúgy is</s> omlékony tisztességet,
és <s>persze</s> a vele járó nyugdíjpótlékot is. Ami utóbbi nem lehet túl sok<s>/nagy</s>,
viszont elég piti összeg ahhoz, hogy megszégyenítse az érintetteket.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Legutóbb bizonyos P. Miklós közgazdász, az MNB egykori helyettes
főnöke, hajdani tervhivatali főember bosszankodott, mondván éppen tőle vonják
meg, aki pedig! Korábban bizonyos NY. Rezső egykori kitüntetett nyugdíjpótlékát
is megvonta a kormány, pedig!</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A hajdan legnagyobb példányszámban megjelenő kedvenc lapom
sorolja is a pedigeket. Hogy a pártállamban mi minden jót tett ez a mára
hajlott korú öregember. Először is, egész életében megőrizte szociáldemokrata
szellemiségét. Egyike volt a gazdasági reform elindítóinak. Támogatta az un. új
gazdasági mechanizmust. Szorgalmazta a kezdeti piacgazdaságot. Barátja volt
magánvállalkozásoknak. Mindezért az ortodox kommunisták kiszorították is a
közéletből. A békés rendszerváltás egyik baloldali főszereplőjeként, az
utódpárt szociáldemokrata profiljának mentora volt. És most elveszik tőle a
nyugdíjpótlékot!</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hát éppen ez a baj vele! </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A demokratikus ellenzék már megint nem érti a lényeget. Mellékapál
– ahogy mifelénk mondták. A hajdani kitüntetések mellé itt <s>fent</s>
felsorolt, érdemek, erények, mára ugyanis éppen hogy bűnné értek <s>lettek.</s>
Mert, jelentősen hozzájárultak a bűnös rendszer továbbéléséhez. Jobbítani, javítani
akarták a javíthatatlant, a politikai rendszer rozoga épületét, élhetőbbé,
elfogadhatóbbá akarták tenni azt, ami ellen mások már duzzogtak is – a fürdőszobában.
Kedvenc mai értelmezés<s>ük</s> szerint: részt vettek a pártállam lebontásában.
</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Most várják érte a kitüntetést. <s>Meg az elvehető
nyugdíjpótlékot.</s></span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-71475195031838967982014-02-27T06:45:00.001+01:002014-02-27T06:50:37.811+01:00Az előítéletek utóélete<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Csütörtökö<strong>n</strong> mondo<strong>m</strong>:</span><br />
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span><br />
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Tele vagyunk előítéletekkel.<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><s><u>(Meg
oroszokkal?) </u></s></i>Ez ugyebár annyit jelent, hogy mindenről előre megvan
a véleményünk. Jobbára anélkül, hogy előbb a dolog/jelenség fenekére néznénk, és
csak azután mondanánk ki a tutit. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Azt mondja a barátom, hogy: a világ tele van oroszokkal. Mondja
ezt egy mérsékelten luxus szlovák síhotel halljában, ahol a személyzet
egyáltalán nem, vagy alig beszél például németül, és a feliratok már többnyire
cirill betűkkel íródtak. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Próbálom pontosítani az ítéletet. Közelítsünk az igazsághoz!
Mondjunk csak Európát! Beleegyezik. Oké, akkor szűkítsünk tovább. Legyenek
velük tele csak az európai idegenforgalmi központok. Bólint: legyenek. És mi
lenne, ha ott is csupán az Oroszországhoz közelebb eső centrumokra értenénk a
sommást? Beleegyezik. És ha a „tele van”-t a lágyabb és egyszerűbb sok-ra
változtatnánk?<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Legyen, mondja megadóan.
Akkor hát foglaljuk össze: </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az Oroszországhoz közelebb eső európai idegenforgalmi központok mérsékelten
luxus síhoteljeiben, ahol németül már nem vagy alig beszélnek, viszont sok a
cirill betűs felirat, na itt sok az orosz vendég. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ebben megegyezünk. Egészen a hazautazás napjáig. Amikor is a távozók
kiássák autóikat a hó alól és látjuk ám, hogy az orosznak hitt vendégek
beleülnek a hatalmas terepjáróikba és a hátsó ablakra büszkén <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>kitűzik az ukrán nemzeti zászlót. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ami ugyebár - kivált napjainkban - azért jelentős különbségre
vall. Igaz, újabb előítéletekre is sarkall, mármint, hogy ez most egykutya,
vagy nem?</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Más.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A patinás
budai szálloda cukrászdájába bejön egy úr. De olyan igaz úr. <s>Nem úgy általában</s>.
Korához illően elegáns, gondozott tömött bajsza van, fején a harmincas években
divatos barna báránybőr kucsma. Kabátja fél lábszárig érő, a gombok helyén fekete
zsinórozás, un. Bocskai-kötés.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Azt
mondja a barátom: nézzem már, ez a pasas kinézetre akár vármegyei alispán,
esetleg járási főszolgabíró is lehetett a Horthy-korszakban. Vajon mekkora
szekrényben rejtegette hetven évig ezt a vitézkötéses, zsinóros Bocskai-kabátot.
Aztán kifejti, hogy lám csak, tényleg visszafelé megy a világ, és egyáltalán,
honnan bújnak elő és miért szaporodnak ezek az idejét múlt, <s>politikailag</s>
naftalinszagú figurák. Az alig ötvenes férfi leül, kér egy kávét. És a környes-körül
ülő úri népek már tapintható rokonszenvét, továbbá a barátom előítéletét egyszerre cáfolva
előhúzza zsebéből a Népszabadság aznapi számát majd látható élvezettel <s>hosszan</s>
olvasni kezdi.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt; mso-margin-bottom-alt: auto;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Na, most melyik előítélet az
érvényes vagy érvénytelen?</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt; mso-margin-bottom-alt: auto;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ismét más.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Azt mondja egy néni a piac sarkán, hogy aki nem írja alá a
rezsicsökkentést megvédő ívet, az küldje vissza a csökkentés összegét is a
kormány címére.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Egy másik
néni viszont azt mondja, hogy majd akkor küldi vissza, ha a kormány meg
visszaküldi neki a három éve <s>2011 januárban</s> 25-ről 27 százalékra emelt
áfa közti árkülönbséget. Mert ő pontosan kiszámolta: neki még tartozik is a
kormány.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hiába na! Tele
vagyunk ítéletekkel.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 0pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Előre is
meg utólag is.</span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-41186044927454270582014-02-20T08:45:00.002+01:002014-02-20T08:46:47.599+01:00Egy okos ember<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"></span></span><br /></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Csütörtökön mondom:</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Jól ki van találva az ember. Pszichésen. Mindenki szuper! Aki
ugyanis nem lenne meggyőződve arról, hogy alapvetően okos, bölcs, tisztességes,
rátermett, továbbá helyesen látja a dolgokat, jól szintetizál, ráadásul
kiválasztott is, - nos, az olyan szerencsétlen inkább előbb, mint utóbb
kardjába dől, feladja. Elveszti, vagy egyenesen elveszejti magát. Mert nem
lehet (sokáig) úgy élni, hogy az ember nincs jóban önmagával, nem biztos abban,
hogy enmagával és másokkal szemben nincsenek adósságai. Persze, jobb, sőt
legjobb, ha a fent soroltakat mások mondják el róla, de hát - szegény ember vízzel
főz.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kezembe került a Könyv, benne az első szabadon választott magyar
miniszterelnökkel (1992-93-ban) készült terjedelmes interjúit adja közre a
szerző. </span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Mit is mondjak, utólag is
megnyugtató, hogy rövidre szabott életében (és utána is) alaptalanul bírált államférfi,
milyen jó véleménnyel volt - önmagáról. Mennyire biztos volt abban, hogy jól
teszi. Mindent, amit tesz és gondol. A hoch intelligens hajdani politikus
igencsak megingott volna hitében, ha azt tapasztalja, hogy rendszerváltó(k) tiszteletre
méltó kulturális tőkéjét – Szelényi Iván <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>okfejtése szerint - mostanra bizony nullára
amortizálták „machernek” nevezett utódai(k). Ezt a csalódást nem kellett
megélnie.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A jelen ismeretében bizony
már áthallásosak, de tanulságosabbak is az interjúk. Képzeljük el, hogy a
hajdani miniszterelnök már 14 évesen (1946) olyan tanulmányt írt, amit a
rendszerváltó kerekasztalnál (1989) is haszonnal lehetett forgatni. 16 évesen
pedig már „az iskola egyik legjobb történészének” tartották. 1956-ban
(akkoriban 24 éves kezdő történelemtanár) az általa két nap alatt kidolgozott
tervezettel indult volna a kormány felmondani a Varsói Szerződést. Tudjuk, az
nem sikerült, de 1990 után, a nevezetes moszkvai értekezleten a még habozó
Havelt, Jaruzelskit, Petre Romant is bátran kitrükközve, az említettek által
favorizált langyosabb „gyökeres reform” helyett a Varsói Szerződést feloszlatását
is involváló „felülvizsgálat” változatot terjesztette elő, amire a jelenlévő
Gorbacsov váratlanul azt mondta, hogy: haraso. Vagy: da. Na, erre nem emlékszik
pontosan. De arra igen, hogy a moszkvai puccs idején (1990. augusztus) a
tanácstalan Bush elnök telefonon kért tőle tanácsot, amit aztán meg is fogadott.
Még a függetlenedő balti államok diplomáciai kezelését illetően is. </span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A könyv legizgalmasabb (legemberibb?) része, amidőn a
kikapcsoltnak hitt, ámde bekapcsolt magnetofon mikrofonja előtt anekdotázik –
és végre nem előadást tart! - a miniszterelnök. Kemény szavakkal intézi el a
később rendszerváltónak nevezett értelmiség hozzá közelálló részét. Akiknek
bizony megmondta, hogy nálatok „<i style="mso-bidi-font-style: normal;">ki van
írva, hogy tanszéki értekezlet, bedörömbölök hozzátok és ti kártyáztok,
demizsonból isszátok a bort”</i>. A népi-urbánus vitát tanszéki- fakultás
ellentétre redukálva így folytatja „<i style="mso-bidi-font-style: normal;">két
szobával arrébb, ezek pedig képezik magukat és akkor ti azt mondjátok: k..
zsidók. Ez a baj veletek.”</i> Ami pedig a Kárpátiában (neves budapesti
étterem) söröző ellenzéki eszmetársainak szóló bírálatát illeti, megmondta: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">„nem lehet veletek egy mondatot
végigbeszélni, mert tizenhétszer mentek ki a mellékhelyiségbe,(..) mindig
elmondtam, hogy így nem lehet nemzeti alapon működni”</i>.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Azt azonban véletlenül
sem ajánlom, hogy valaki, a fenti dörgedelmeket továbbgondolva, összefüggést találjon
a prosztaták állapota és a nemzeti politizálás között.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt;"><span style="font-family: Calibri;"> </span></span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-30603360037863122332014-02-13T06:07:00.001+01:002014-02-13T06:07:53.154+01:00Timur és csapata<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Csütörtökö<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">n</b> mondo<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">m</b>:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ahhoz a generációhoz tartozom, amelynek tagjai lelkesen
olvasták, mit olvasták, falták, a Timur és csapata című, természetesen szovjet
témájú ifjúsági regényt. Próbáltuk volna ne! Akkoriban ezzel volt tele a világ,
ezt kaptuk kiváló úttörő-munkáért (micsoda hülye fogalom!), a „Jó tanulásért”
oklevél mellé, talán még a karácsonyfa alá is. Más, 12-13 éves gyerekeknek
szóló, új kiadású könyv nemigen volt a boltokban. A könyvtárakban sem. Ha volt,
ennél csak rosszabb volt. Némi ideológiai-politikai erőszak következményeként Arkagyij
Gajdar ugyanis kitolta Jules Vernét a piacról, Timur meg legyőzte a Grand
kapitány gyermekeit. Időlegesen.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A kapitány gyermekeinek tengeri
kalandjait amúgy sem tudtuk volna kopírozni, eljátszani, Timurt és csapatát
lényegesen könnyebb volt. Minden falusi (városi) iskolában (téren, utcában)
volt legalább két-három Timur és két-három csapat, akik jobb híján egymással
harcoltak. Mondom, jobb híján, minthogy az eredeti Timurék a szovjet-finn
háború idején afféle informális hátországi jó szolgálatot teljesítettek:
frontra vonult katonák idős szüleit, családját támogatták, bevásároltak, vizet
hoztak, leleplezték a rossz embereket stb. Az én kiskamasz koromban már nem
volt háború (segítségre szoruló azért bizonyára lett volna), de bandát és hozzá
harcot, kalandot azért szerveztünk magunknak. Hírláncot építettünk, zászlót
varrtunk, orosz neveket adtunk egymásnak, kiosztottuk a tisztségeket,
bunkereket ástunk, titkos terveket szőttünk, örökké szervezkedtünk, és ha már
eluntunk üldögélni a magunk ásta bunkerban, verekedtünk a másik Timurok másik
csapataival. Csináltunk magunknak ellenséget. Az különösen tanulságos lehetett,
midőn a halastószéli Timur és csapata megharcolt az újfalusi Timur és
csapatával a máskülönben áldott karácsonyok előtti betlehemezés területi
identitásáért.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Pszichológusok a tudói, megmondhatói, hogy a bandázás
kifejezetten a kiskamaszok életkori igénye. A magyarázatot is pszichológusokra
bíznám: milyen múló lelki állapot (tünet?) leképeződése az éretlen fiúk körében
annyira kedvelt ellenfél kereső, vetélkedő csapatba szerveződés. Közösség
helyett, csapatot! És milyen természetes (szükségszerű) személyiségfejlődés,
társadalmi tapasztalat -érés következtében múlik el ez a jellegzetesen kamaszos
kényszer. Jó esetben! S ha nem múlik, akkor miért nem. Az meg tényleg alapos
pszichoanalízist kíván(na), hogy bizonyos felnőttek miért regrediálnak erre a kamaszos
színtre, és toboroznak folyton csapatot. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">De, hogy mindez miről jutott eszembe?! A fene se tudja. Lehet,
hogy nekem is szükségem volna egy jó pszichiáterre. A régire. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-45005537414544403032014-02-06T08:12:00.000+01:002014-02-06T08:12:01.050+01:00A köz véleménye
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Csütörtökö</span><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><strong>n</strong></span><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;"> mondo</span><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><strong>m</strong></span><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Évadja van a közvélemény kutatásnak. <s>Mindenki</s>
minden politikus azt szeretné tudni, vajon milyen véleménnyel van róla a köz.
Aztán ha megtudja, rögvest magyarázni, értelmezni kezdi, és legyünk biztosak
abban, hogy a számára legjobbat szűri le a legrohasztóbb véleményből is. Az meg
csak természetes, hogy a véleménymondástól tartózkodókat mindenki a maga
táborába sorolja. Lett légyen bármi a tartózkodás igazi oka. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Valamikor elég hosszú időt eltöltöttem a Stasi-tól
<s>Ministerium für Staatssicherheit</s> szorongatott Német Demokratikus Köztársaságban
(DDR). Legalábbis elegendőt ahhoz, hogy barátaim öt korsó <s>vagy több</s> sör
után már megtiszteljenek egy <s>tilalmas</s> politikai viccel. A hajdani lipcsei
kupleráj-tulajdonosnő fiáról szólt, akit a hatvanas években Genosse Walter
Ulbricht-ként gyűlölt a közvélemény. De nagyon. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A Párt,
<s>az NSZEP, de melyik nem?</s> titokban roppant kíváncsi volt a köz véleményére.
Ezen belül elsősorban arra, hogy vajon mit gondolnak az emberek Walter
Ulbriht-ról, a párt főtitkáráról, az államtanács elnökéről. Aki monomániásan
szajkózta, hogy a DDR-ben <s>NDK-ban</s> milyen jó dolga van a dolgozónak, és
akinek keretezett fényképével a legváratlanabb helyeken találkozhatott a dolgozó.
Ha jó dolga volt, ha nem. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Na de ki merte volna ott és akkoriban a
véleményét megosztani egy jöttment kutatóval?</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A <s>megbízható
és</s> megbízott véleménykutató, alapos<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>eligazítás után, és a pontos tájékozódás reményében, felkeresett egy
gyárat. Ott megszólított egy derék munkást, akinek kertelés nélkül feltette a szokatlan
kérdést: mondja meg elvtárs, de őszintén, szimpatikus-e magának Walter
Ulbricht?<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Az elvtárs dolgozót természetesen
sokkolta a felettébb szokatlan és provokatív kérdés. Kifarolt előle:</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">-Nézze – mondta - itt a műhelyben sokan
vannak, mindenki hall mindent. Talán műszak után térjünk vissza erre.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Visszatértek. A dolgozó azonban továbbra is
hárított.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">-Az öltöző nem alkalmas ilyesmire. Fene
tudja, de azt mondják, hogy itt a falnak is füle van. Jöjjön el inkább szombaton
délután a lakásomra.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Elment. A dolgozó továbbra is halogatta a
választ.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">- Már itthon van a feleségem, meg a gyerekek
is hazaértek az iskolából. Beláthatja, hogy nem akarom a gyerekek előtt…
Egyszerűen nem alkalmas. De holnap délelőtt megyek pecázni, ha oda eljön, akkor
ott nyugodtan beszélhetünk.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Elment. És a véleménykutató immár hatodszor <s>sokadszor</s>
is feltette az egyszerű kérdést: mondja meg dolgozó elvtársam, hogy szimpatikus-e
önnek Walter Ulbricht? <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">A dolgozó elvtárs gondosan körülnézett. Közel
s távol néptelen volt a part. Hallótávolságban egy lélek sem, <s>becsületszavát
vette a kérdezőnek, hogy senkinek nem mondja el azt, amit most fog hallani</s>,
aztán suttogóra fogta a hangját, vett egy nagy lélegzetet, kicsit bele is pirult,
de kimondta: </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">-Nézze, nekem speciel szimpatikus.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; font-weight: normal; line-height: 115%;">Hát ennyit a köz véleményének kutatásáról. Annak
értékéről és érvényéről. </span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-24383203152251521882014-01-30T07:58:00.003+01:002014-01-30T07:58:58.562+01:00A paksi lány
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Csütörtökö<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">n</b> mondo<b style="mso-bidi-font-weight: normal;">m:</b> </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ugyan már, hogy jövök én ahhoz, hogy bele <s>pofázzak</s>
beszéljek egy olyan nagyhorderejű, nemzetközi, mégis velejéig nemzeti ügybe,
mint a Paks II-nek nevezett atomerőmű orosz kézre adása! Ha összehasonlítom a
két dátumot, mármint az én megvalósulásom és Paks II. majdani megvalósulásának
dátumát könnyen érthető ez a kellemetes laza kívülállás. Egy réges-régi
történetre hivatkozva valamit azért <s>mondanék</s> tanácsolnék: Pakson jó lesz
vigyázni az oroszokkal <s>akkoriban szovjeteknek mondták őket</s>! </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az úgy volt, hogy az 52-es országúton Dunaföldvár felöl
Kecskemét felé autóztam (Lada), midőn egy ifjú lány (szép) leintett. Dúlt volt,
de inkább szomorú. Is. Kérdezte, hová? Mondtam, Kecskemét. Jó lesz mondta és
beszállt. Kérdeztem, hová? Mondta, Szeged. Kérdeztem, és mit csinál majd
Szegeden. Mondta: Erről most ne beszéljünk, jó?! és nedves lett a szeme. Ezek
után mondani sem kell: egész úton erről beszéltünk. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A szovjetek akkoriban építették-szerelték Paks I.-et, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>amit akkor simán Paksnak neveztek, nem tudván,
hogy lehet egyszer még II. is. A lány tolmács volt a mérnökök mellett és
marhára beleszeretett Szergejbe a jóképű moszkvai mérnökbe. Ez politikailag,
kémügyileg, elvtársilag és még száz ismeretlen szempontból szigorúan tilos
volt. Legalábbis szovjet oldalról. A marha nagy szerelmet csak az árnyékolta <s>de
nagyon</s>, hogy a fent felsorolt okok miatt Szergej szerint a <s>kapcsolatot</s>
ljubov-ot szigorúan titkolni kellett. Nyilvánosan még csak egymásra sem
nézhettek. Félreérthető pillantást se válthattak. Nyilvánosan soha sehol, még
cukrászdában sem maradhattak kettesben. Csak és kizárólag az ágyban. Az meg csak
úgy történhetett, hogy a lány éjféltájt, amikor a szolgálati lakás másik
szobájában már elaludt egy másik Szergej, felosont az ő Szergejéhez, de akkor
aztán útjára indult a gyönyör. Minden lelki és fizikai gátlás nélkül, merthogy
az orosz <s>érzelmileg szabadnak, sőt</s> nőtlennek mondta magát, ráadásul egy
szovjet szakorvosi véleményre hivatkozva úgymond vigyáznia, <s>védekeznie</s> sem
kellett. A nagy-nagy szerelem hibája, <s>híjja</s> csak annyi volt, hogy
pitymalat előtt mindig el kellett búcsúzniuk egymástól, már ha nem akarták,
hogy a tilalmas kapcsolatra fény derüljön és Szergejt kémügyileg <s>stb.</s> hazapaterolják.
A<s>mint azt Matolcsy tette az IMF-el</s>.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Így tartott ez boldog, bő fél évnél is tovább. Most a lány
Szegedre stoppol. Felkeresni egy régi, ismerős nőgyógyászt <s>akihez
egyetemistaként is járt</s>, akihez bizalma van. Szergejnek meg <s>milyen
fatális véletlen</s> éppen ma érkezik Ferihegyre <s>újabban</s> <s>Liszt Ferenc</s>
Moszkvából a felesége. Látogatóba. Jönnek a gyerekek is.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Ezért <s>is</s> mondom:
Pakson jó lesz vigyázni az oroszokkal!</span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-76864676501060560952014-01-23T09:10:00.002+01:002014-01-23T09:10:55.175+01:00Apám elutazott KranjskaGorára<span style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Csütörtökö</span><b style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;">n</b><span style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> mondo</span><b style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;">m</b><span style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;">:</span><br />
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Most, hogy divatban vannak a titkosítások, hogy minden fontosabb
szerződést, tárgyalást, dekrétumot 10, 30, sőt 80 évre titkosítani szoktak, bízvást
feltárhatok egy hét évtizedes családi titkot. Kizárólag a példa kedvéért.</span></div>
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Alighanem mindenki ismeri az olyan cipős dobozokat, amilyenekben
nemzedékek gondosan egymásra rakosgatják a családi képeket, fontosabb (szebb)
karácsonyi üdvözleteket és levelezőlapokat. Nahát, ilyen dobozról van szó, ami bő
negyven évi rejtőzködés után, valamely kitakarításra ítélt sufni mélyéről
került elő. </span></div>
<span style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az ember elfogódottan szedegeti elő a romlásnak, (mi több: már rothadásnak)
indult papírdobozból az ősök által fontosnak ítélt, hét-nyolc évtizedes titkokat.
Nem szerződésekről, dekrétumokról van szó. Még csak végrendeletekről sem. Nemzetileg
csupán semmiségek. Szerény magánügy a számomra legtitokzatosabb </span><span style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;">csunyácska, fekete-fehér levelezőlap is, amit
apám tintaceruzával írt a hajdani (két háború közötti) Jugoszláviában, a messzi
Kranjska Goráról jó anyámnak Suboticára, a Zrinski trg 14 szám alá.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNtDX4amo1VO7IfApRyJNaCHnGtF2V3-lztgjQXO4GEXE_Ew-t2Yia7nFQxlPzX-WNp_3IxLvGH8cvYazO7Rd2ngc_AdZkB0pQ_n1eKqAcVY0nn6rwJoqOtkgRu5S-O8_B6igMjI0HR8F2/s1600/kranjska.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNtDX4amo1VO7IfApRyJNaCHnGtF2V3-lztgjQXO4GEXE_Ew-t2Yia7nFQxlPzX-WNp_3IxLvGH8cvYazO7Rd2ngc_AdZkB0pQ_n1eKqAcVY0nn6rwJoqOtkgRu5S-O8_B6igMjI0HR8F2/s1600/kranjska.jpg" height="320" width="204" /></a></div>
<br />
<span style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Idézném is:
„</span><i style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Drága Tündérem és gyermekeim! Szerencsésen
megérkeztem, én még ilyen szépet, mint itt van nem láttam sohasem, csak az a
baj, hogy esik az eső. A Kohn bácsi azt mondja, hogy mióta itt van, csak egy
nap volt szép idő, a többi napokon mindig esett az eső. A Kohn bácsi kézcsókját
küldi és gratulál, sok szerencsét kíván. A levelet akkor kapta meg, amikor
odaértem, úgy hogy én kerestem lakást magamnak és csak azután találkoztam vele.
folytatás a másik lapon”.</i><br />
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Rögvest elemezném is a szöveget. Nos: a lapályos Szabadkáról, a Juliai
Alpok hegyei közé érkezve apámnak tátva maradt a szája. Közben részletes meteorológiai
jelentést ad, az esős és napsütés napok változásairól. Hűen közvetíti a suboticai/szabadkai
ismerős, az Alpokban már járatos, és apámat is a jó levegőre kommendáló Kohn
bácsi kézcsókját, gratulációját, sűrű szerencse kívánásával együtt. És ez
utóbbiban van a nagy titok, tudniillik: evilágra érkezésem első civil nyugtázása.
A levelezőlap keltezése ugyanis „<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kranjska
Gora, 6. VII. ’38</i>”. Az én születésnapom meg Subotica, 2. VII. ’38.</span></div>
<span style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ui. Kételyeim azért vannak: hogyan juthatott édesapám eszébe,
hogy születésem után 4 nappal elutazzon, sőt már megérkezzen a távoli Kranjska
Gorára? És kardos asszony hírében álló édesanyám, hogy a fészkes fenébe
egyezett ebbe bele?</span><br />
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Tény: Emlékeim szerint, Kranjska Gorát családunkban mindig kultikus-misztikus
helyként emlegették. Anélkül, hogy erről az árulkodó levelezőlapról tudtam
volna, valamikor az 1990-es évek legelején eldöntöttem, hogy végre megnézem
magamnak ezt az <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>alpesi falut. Megnéztem.
Ezután évtizedig csak oda jártunk síelni. Egyszerűen beleszerettem.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Már tudom, hogy miért - is. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<br />
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
</div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"></span></span><br /></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"></span></span><br /></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<s><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"></span></span></s><br /></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-29840075421490764852014-01-16T07:37:00.001+01:002014-01-16T07:37:17.232+01:00Ima a Sztálin VasműértCsütörtökö<strong>n</strong> mondo<strong>m</strong>:<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Van abban valami méretes politikai pikantéria, ha ökumenikus istentiszteletre hívogatnak Dunaújvárosba, a Dózsa mozi elé. A neten terjesztett meghívó szerint „Gyere el, hozd el Magad, a Lényed Lényegével és add hozzá a közös jövőkép teremtéséhez a jelenléted erejét! A Gondolat ereje és a Hit rendje összeér egy ökumenikus Istentiszteletben, hogy legyen egy közös képünk a Városunkért, a Gyárért, a megélhetést biztosító Munkahelyekért”. Tekintsünk most el a kissé dagályos szövegtől, ami kínosan kerülgeti a lényeget. Végül is arról van szó, hogy az egykori Sztálinváros mai lakói a Jóistenhez fordulnának segítségért. Erre utal a mozi fényújságán futó szöveg is: „Jó szerencsét! Segíts-ég!” Szóval, imádkozzunk az egykori Sztálin Vasműért (mai nevén Dunaferr)!<br />
<br />
<br />
Ezek előrebocsájtásával, nem kell megmagyarázni, hogy egy nyálkás, sűrű, tejködbe borult délutánon (január 9-én) az ember hajlandó autózni 70 kilométert (oda-vissza 140-et), hogy aztán a sors forgandóságán tűnődve egy órácskát álldogáljon ezen a furcsa rendezvényen.
A Dunaferr-nél jelenleg folyó és alighanem folytatódó elbocsátások (amit a gyár vezetői elegánsan optimalizálásnak neveznek) előbb 156, majd 400 végül 1500 munkavállalót fenyegetnek.<br />
<br />
<br />
Az ország közvéleménye a médiából ismeri (ha akarja) a számokat. A helybéliek mintha nem mernének (nem akarnak?) szembesülni a városra váró következményekkel. Vagy már nem hisznek az égi segítségben. Sem. A hangsúlyozottan civil kezdeményezésű istentiszteletre ugyanis alig 200-300 érdeklődő, idősebb asszony, nyűgös unoka és rosszkedvű, mogorva férfi gyülekezett. Négy lelkész, evangélikus, baptista, görög katolikus és református (hol maradt a római katolikus?) visszafogott, ám okos beszédet mondott. Nem erőltették a szakrális motívumokat, nem szólítottak hangos, közös imára, viszont képben voltak. Egyikük még isten áldását is kérte a hideg és meleg fázisú munkára. (Helyiek tudják, hogy a lét kritikus feltétele a meleg (a folyékony) fázis, a nyersvas- és acélgyártás megmaradása.)<br />
<br />
<br />
A hangsúlyozottan civil szervező P.ZS. zárszavára a (fentebb szociológiailag/hangulatilag/ideológiailag már úgy-ahogy körülírt) hallgatóság némi tétovázás után szétszéledt. Nem volt közös ima. Nem tapsoltak. Nem néztek egymás szemébe. Se körül. Észre sem vették, hogy a város vezetői közül mintha senki nem ért volna rá. Velük lenni. Arról sem tudtak, hogy állítólag a szakszervezet is ódzkodott honlapjára tenni a meghívót. Sebaj! Otthon, a jobb napokat is látott panelban, majd tovább sóhajtoznak, vagy káromkodnak. <br />
Vagy elmondanak egy magányos Miatyánkot a (hajdan volt) Sztálin Vasműért.<br />
<br />
<br />
<br />Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-77343741111667897402014-01-09T08:03:00.000+01:002014-01-09T08:03:09.038+01:00Kék Helikon a koncessziósban
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"></span></b><br /></div>
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt;">Ha már úgyis jövök-megyek - kéri a
szomszédom - vegyek neki egy karton kék Helikont. Majd elszámolunk. </span><br />
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt;">Közlöm a hozzám hasonlóan soha nem
dohányzó, a témában tehát tájékozatlan polgártársakkal (vö. zemberekkel), hogy
a kék Helikon kedvelt cigarettaféleség. Ezt a szomszédtól tudom, tapintatos
érdeklődésemre ugyanis egyszer bevallotta: éjszakánként a Helikontól köhög. A
falon túlra is hallhatóan.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt;">A zember (a zemberek egyede) akkor
is legyen készséges és megértő a szomszédjával, ha az történetesen és sürgősen
meg akar halni. Ígértem hát, hogy majd megállok az első 18-asnál, <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>feledtetve/korrigálva azt a szégyent is, hogy
számomra a nemzeti, mint szó és tartalom, mindeddig valami magasztosat,
emelkedettet – na jó, legfeljebb színházat – jelentett. Közönséges trafikot biztosan
nem. De legyen, most ilyen a világ.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt;">Frissen leválasztott helyiség, egy bolt
falszomszédságában. Nem kétséges, a derék boltos, mint - első osztályú, sok
kopogtató cédulát gyűjtő, és más érdemekkel is koszorúzott – szavazati jogú állampolgár,
a várható óriási biznisz reményében pályázott, és mit ad isten, nyert
trafiknyitási koncessziót. Az ő baja. (Ahogy felénk mondják: most már sírjon az
ő anyukája.)</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt;">A külső mondhatni előírásszerű:
barna/fehér firma, 18-as karika, tejüveg. Ami az ajtón villódzó OPEN feliratot
illeti, már nem vagyok olyan biztos, hogy az kimondottan kompatibilis lenne a
magasztos nemzeti jelzővel. Inkább multis. Mindenesetre arról sikeresen árulkodik,
hogy nyitva van. </span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt;">Benyitok. Takaros rend. A pult
mögött rosszkedvű, mogorva középkorú férfi. A szűk vevőtérben fekete ruhába álcázott
fiatalabb álldogál. Combközépre varrt nadrágzsebéből kilátszik a pisztoly nyele.
Húha!</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt;">Csak a lelkiismeretem rossz, vagy
valóban ellenségesen méregetnek? Mintha itt ritka vendég lenne tisztes szándékú
vevő. Egyáltalán a vevő. Nem is feltételeznek rólam semmi jót. Talán látszik
rajtam, hogy, szóval hogy annak idején nem gyűjtöttem elég cédulát, és a
státusom azóta semmit sem változott, miközben Magyarország egyre jobban
teljesít. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt;">A középkorú feláll a pult mögött, a
fiatalabb felém fordul jobb keze lecsúszik a nadrágján. Te jó isten, ez a
pisztolyt keresi! Igyekszem lazának látszani. Mondom: kék Helikont keresek.
Van, szűri a szót kurtán a rosszkedvű középkorú és elindul a zacskók felé.
Kicsit enyhül a feszültség. Egy kartonnal kérek, mondom színlelve a krőzust,
miközben némi büszkeséget érzek. Na, ugye, hogy komoly fogyasztót tisztelhetnek
bennem!</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt;">Ja, cigarettát! Az nincs, dörren a
rosszkedvű és visszaereszkedik a székére. Összenéz a pisztolyossal. Tekintetük
azt kommunikálja, hogy jól sejtették, provokátor vagyok. Vagy hülye. Még hogy fényes
délelőtt cigarettát vennék egy dohányboltban! Ismerik ők az ilyen ócska
trükköket!</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt;">Később (főleg máshonnan) megtudom, hogy
már naponta kirabolnak egy, sőt több nemzeti trafikot, hogy a cigaretta
forgalom immár a felére csökkent. Manapság minden igazi dohányos vágott dohányt
vesz és abból otthon csavarja, vagy tölti a füstölnivalót. De! Szerencsére, illetékes
helyen már dolgoznak a vágott dohány árának/adójának emelésén. Nehogy már ezen
a balliberális huncutságon bukjon meg a büdzsé bevételi oldala! Meg a sok
nemzeti trafikos.</span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt;">Megalázva keresem a kijáratot, halkan
köszönök és vereségemhez mérten könnyű léptekkel kikotródom a koncessziósból.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 12pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-size: 14.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<br />
<div style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></b></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-26643274359924321162014-01-02T08:01:00.000+01:002014-01-02T19:33:19.946+01:00Száz, azaz 100 <span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><span style="line-height: 115%;"><span style="font-size: small;">Csütörtökö</span><b><span style="font-size: large;">n</span></b></span><i><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"> </span></i><span style="line-height: 115%;"><span style="font-size: small;">mondo</span><b><span style="font-size: large;">m</span></b></span><span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">:</span></span><br />
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace; line-height: 115%;">Nagy
évfordulók évadja kezdődött tegnap (január 1) nulla órakor. Száz (100) éve,
hogy változásnak indult (a világ?), megváltozott Európa térképe, történelme, erkölcse,
etikája, perspektívája. Az idén sok történész, filozófus, politikus megfuttatja
majd az eszét arról, hogy mi történt 100 éve és a jeles esztendő mi mindennek volt
a vége és főleg kezdete Európában (és a világon), hogy 1914 miben és mennyiben
befolyásolta az akkor élő és azóta született, és a jövőben majd megszülető
emberek (talán az emberiség) sorsát. <span style="font-size: small;"><o:p></o:p></span></span><br />
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Vannak akik (mi tagadás
közéjük tartozom), szívesen eljátszanak azzal, hogy visszafejtik saját
történelmüket: mikor, milyen (sok-sok) véletlenen fordult meg a sorsuk, életük.
Nos, Európa ma élő millióinak jelenlegi státusát, kis türelemmel, hosszú és persze
szabad asszociációs ugrásokkal alighanem vissza lehet vezetni az 1914. június
28-i dátumra (mellesleg ez éppen a szerbek Mohácsaként számon tartott rigómezei
csata évfordulója), amikor Gavrilo Princip Szarajevóban elsütötte a pisztolyát.
Akár tovább is visszalépegethetünk a sorsfordító véletlenekben: ha ott és akkor
a trónörökös sofőrje nem véti el az útvonalat és emiatt nem lassít – nos, akkor!
Akkor - nem mondom kissé bátornak tetsző asszociálás eredményeként - nagyszerű
költő földimet idézve - én például ma biztosan nem mondhatom el, hogy „ide
estem és állok egy ablakban Budapesten”.<o:p></o:p></span></div>
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace; line-height: 115%;"> Anyai nagyapám öreg bibliájában
bejegyzettek megfejtéséhez nincs szükség asszociációra. Miután ’14. április
10-én megszületett negyedik gyermeke, bunyevác létére magyarul kaparta-írta be,
hogy: „eben az évben ütöt ki a Világ háburu Julius 27 én. rukotak be én is
agusztús 10 én Kezdődöt az első ütközet.<o:p></o:p></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNz_U6mcO8k_p9plsKgEw5QupiW1AIMDRo0_-CHt4wUlJFJ0mzSwm9UPSJo4VUHFUAHN4S-7tdh1dLpQJ7pC5rQTrRV2XGshEfDUl1UpldtaYLSsobzv-49L29FuITAys3348siRl0AB7G/s1600/biblia.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNz_U6mcO8k_p9plsKgEw5QupiW1AIMDRo0_-CHt4wUlJFJ0mzSwm9UPSJo4VUHFUAHN4S-7tdh1dLpQJ7pC5rQTrRV2XGshEfDUl1UpldtaYLSsobzv-49L29FuITAys3348siRl0AB7G/s320/biblia.jpg" width="199" /></a></div>
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Négy esztendővel
később:„háboru befejeődőt 1918 november 1 én” Ahogy azt szegény nagyapám hitte!
<o:p></o:p></span></div>
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Mert tudni ugyebár nem
tudhatta, hogy ránk szakad egy hetvenedik (70) évforduló is. Amit minden
asszociatív erőlködés nélkül összeköthetünk a századikkal. Nem kell
történésznek lenni, hogy a második világháborút az első számlájára írjuk. Az is
nyilvánvaló, hogy a hetven év előtti események: előbb a szégyenteljes
holokauszt, majd a magyar földre ért harci cselekmények, később pedig az ország
„béketáborba” sorolása nem más, mint a második világháborúba történt
önkéntes(?) belépésünk következménye.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: Courier New, Courier, monospace; line-height: 115%;"><span style="font-size: small;"> Ezek után pedig asszociáljon
tovább az, akinek még van kedve</span> hozzá!
(Vagy akinek két anyja volt.)</span>Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-54603257805516542702013-12-26T09:07:00.000+01:002014-01-02T19:18:14.152+01:00Lesz még hidegebb is!<span style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Szívmelengető, már annyira, de annyira meleg, hogy inkább
szívdöglesztőnek (lásd még: döglesztően meleg) mondhatni azt a túláradó,
borzongató szeretetet, ami karácsony (a szeretet ünnepének) környékén </span><span style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;">valósággal letaglózza a rászorulókat. (Más
bolygóról érkező naiv idegenek már-már irigyelhetnék is őket.)</span><span style="font-family: 'Courier New'; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Minden sarkon, intézetben, létező és nem létező alapítványban, szervezetben,
egyesületben, egyházban stb. nekik gyűjtenek: pénzt, ruhát, használt bútort,
párnacihát, osztják a meleg ételt, levest, kolbászosat, mákos kalácsot, buktát,
bucit. Sűrűn mutogatja a tévé is, hogy lám csak milyen jók vagyunk.
Nyilatkoznak is a jók, saját jóságukról: hány mázsa kalácsot, hány száz liter
levest. Minden évben többet. A rászorulók meg a lefényképezett jóságtól ájultan,
fogadják a bableves képében rájuk szakadt szeretetet, sorakoznak a Blaha Lujza
téren, nyúlik a sor, túl a Rókus templomon, karéjt csinálva már – a hajdan Gyulai
Pálról elnevezett utcában is. Ha még át nem keresztelték azt is, mint a
szegénységet. Amit politikailag korrekt módon, kódoltan és szemérmesen manapság
kizárólag rászorultságként illik emlegetni. Ha egyáltalán! A két háború között
Róbert bácsi kondérja előtt szegények sorakoztak, a mai üstökhöz rászorultak
járulnak alázattal. Értjük egymást?! Szegény nincs, csak rászorult. Karácsony
múltán aztán többnyire ők is elmúlnak. El kell tűnniük. Törvény van rá. Mert
miként azt kimódolt ünnepi beszédekből tudjuk, minálunk aztán senki nem lett az
útszélén hagyva. Nem is! Lám csak, a szegények (pardon, a rászorultak)
karácsonykor is engedelmesen a járdán sorakoznak. Alkalmasint még madzagot is
húznak maguk mellett, hogy legalább itt ne történjék jogtalan előzés. Mert van
itt rend. Lett, ha nem is az ígért két hét alatt.<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A sok meleg leves osztásban, kamerák előtti látvány<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>vendéglátós, miniszteriális szívélyességben,
jóságban való tetszelgés közepette egy valamiről azonban soha nem esik szó.<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Tessék mondani, mi a fészkes fenétől van egyre több karácsonyi
levesért sorakozó szegény (vö. rászorult), amikor pedig Magyarország jobban
teljesít? Csak nem azért mert a dicsekvésre alkalmas (másra nemigen) teljesítmény
eredménye, a társadalmi jólét késik, ha meg van, akkor még csak
hozzávetőlegesen sincs arányosan elterítve?<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Sorakozik (levesért) a sok szegény, akik elméletileg ugyebár
nincsenek is, a kirendelt tévé-operatőr meg a gazdája csak azt sajnálja, hogy az idén
nincs elég hideg. Így nem látszik a sorban állók lehelete, meg a kimért leves
párája, ami pedig olyan szívszorító lenne, olyan jól mutatna este a híradóban, a képernyőn.<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm 0cm 10pt;">
<span style="font-family: "Courier New"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Na, nem baj, talán majd
jövő karácsonyra hidegebb lesz!</span></div>
Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7110757328999867557.post-23871940946305633952012-02-13T08:06:00.002+01:002012-02-13T08:11:43.822+01:00LebukiTagadhatatlan. Bő negyven évig sokkal több figyelmet fordítottak(tunk) az Új-ra, mint az Ó-ra. Mármint (Duna)Újvárosra, vs. az óváros, alias Dunapentele községre. Szép emlékű Tapolczai Jenő tanácselnököt, talán éppen a lelkiismeret-furdalás vezérelte, amikor az óvárosiak kiengesztelésére egyszer csak tervbe vétette a falun átfolyó, szemetes Lebuki patak rendezését. (Máskülönben az új- és óváros szégyenét.)<br />Innentől kezdve aztán nem múlt el esztendő és városfejlesztési terv, amelyben ne szerepelt volna az ígéretes mondat: „és rendezzük a Lebuki patakot!” Amely terv az óvárosiakat minden bizonnyal boldog megnyugvással töltött el. Ám az amolyan, bent is vagyok, kint is vagyok, pimasz zsurnaliszták, magunk között később már minden gyanús ígérethez hozzátettük: persze, „és rendezzük a Lebuki patakot!” is. Bőven volt alkalmunk és időnk a cikizésre.<br />Az eltelt első esztendő végén ugyanis kiderült: az „és rendezzük a Lebuki patakot!” mindössze azt jelenti, hogy foglalkoznak a rendezési terv megrendelésének - gondolatával.<br />A második esztendőben, az aktuális városfejlesztési tervben természetesen ismét szerepelt az: „és rendezzük a Lebuki patakot!”. És valóban, már megrendelték volna a tervet, de sajnos nem volt rá keret.<br />A harmadik évben elhangzó „és rendezzük a Lebuki patakot!” mondat mögött annyi volt a tény, hogy a még nem létező tervet átdolgozásra visszaküldték a tervezőirodának.<br />A negyedik év városfejlesztési tervében szereplő ígéretes mondat, miszerint „és rendezzük a Lebuki patakot!” azt jelentette, hogy a városi tanács beruházási osztályán valaki véletlenül meglátta rendezés költségvetését, amit azonnal törölt is.<br />De fogjuk rövidebbre! A nyolcadik, sőt a tízedik esztendő is csak készülődéssel telt el. Ám a mondat, akkorra már beleégett a helyiek tudatába, és többen esküdni mertek volna a múlt időre, hogy: „és rendez<strong>t</strong>ük a Lebuki patakot!”. Miközben az árok alján még semmi sem történt, továbbra is zavartalanul folytak a zavaros vizek.<br />Úgy tíz-tizenkét év múltán sorsom elszólított a városból, nem figyeltem tovább a Lebuki patak történetét. Ma már (úgy tudom) szerencsére rendezetten folyik a Lebuki. A feledés kegyes fátyla pedig (ahogy szokott) ráborul minden beváltatlan és beváltott ígéretre.<br /><br />Hirtelenjében már én sem emlékszem pontosan: melyik év is lesz az elrugaszkodásé? És hány évig kell még aludnunk az egy millió új munkahelyig?Miskolczi Miklóshttp://www.blogger.com/profile/07293758460502661569noreply@blogger.com1